Új feladat.
Az Európai Parlament újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
Két napot lesznek itt a jövő héten, hogy az EU-s költségvetés védelmével kapcsolatos ügyekben tájékozódjanak.
Felszólították Oroszországot a politikai foglyok szabadon engedésére is, külön kitérve Alekszej Navalnijra.
A francia zöldpárti EP-viselő szerint az EU már elkésett a reakcióval, és félő, hogy a folyamatot már nem lehet visszafordítani, az EU feladat most már inkább az, hogy a folyamat „ne legyen fertőző, és ne terjedjen át más tagállamokra”.
„Ez a probléma egy európai intézmény problémája Európában. Jobb lenne, ha a saját intézményükkel foglalkoznának, és megtennék a szükséges lépéseket, és addig is nem rángatnák bele országunkat egy ilyen ügybe.”
Mert az EP szerint szándékosan csorbítja a jogállamisági reformok jelentőségét.
A belga kormányfő azt mondta, az Európai Parlament katari korrupciós botránya azt bizonyítja, hogy „több ellenőrzésre és nagyobb átláthatóságra” van szükség az EP-ben.
Tisztségek jönnek, tisztségek mennek.
De erről nem az EP dönt, hanem majd a Bizottság és a Tanács.
Megtartották maguknak a véleményüket.
Arra biztatják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne alkudozzanak olyan tagállamokkal, amik visszaélnek a vétójukkal, sőt „tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”.
A választás előtt Orbán Viktor még azért harcolt, hogy az EU semmiképpen se mondjon le az orosz gázról és olajról. A Fidesz EP-képviselői csütörtökön viszont megszavazták ezeket. Sőt, a paksi bővítés azonnali leállítását is. És támogatták a közös fegyverszállítást Ukrajnának.
Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő hívta fel erre a figyelmet, ahogy arra is, hogy az aranyútlevelek és aranyvízumok szigorítását kérő határozat szavazásán pedig a Fidesz nem szavazott.
Ha megszavazzák a módosítót, az lényegében ellehetetleníti Paks 2-t.