Mintha kissé túlemelték volna a téteket az USA és Oroszország geopolitikai pókerében. Hétfőtől négy napon át körkörös tárgyalásokon próbálják enyhîteni a mesterségesen, saját maguk által keltett feszültséget.
Az új kancellár Varsóba rohant, Morawieckivel tárgyalt. Az orosz–ukrán konfliktus és a lengyel–belarusz határon kialakult helyzet volt a fő téma. Szóba került a gázvezeték is.
Mert „gyengítené” az Egyesült Államok hitelességét, és „végső soron károsítaná a transzatlanti egységet”.
Ez több hónappal elnyújthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát.
A 444 szombati podcastjának új adásában Magyari Péterrel beszélgetünk arról, miért emelkedik egész Európában a gáz és az áram ára, és ezzel szemben Orbán kitől/mitől félti a rezsicsökkentés eredményeit.
Az amerikai tiltakozás ellenére mégis megépítették a Németországot Oroszországhoz kötő vezetéket.
„Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” - mondta a német kancellár.
Sok év fenyegetőzés után az USA engedett a német-orosz igényeknek az Északi Áramlat 2 ügyében. Ukrajna vezetői úgy érzik, hogy cserben hagyták, a lengyelek is tiltakoznak, de az új gázvezeték lényegében elkészült. A megállapodás előtt az oroszok felnyomták az európai gáz árát.
A Kreml szóvivője szerint Washington politikájának „agresszivitása” és „kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá Moszkvát az állandóan „mobilizált állapotra”.
Egyre nagyobb a nyomás a német kormányon.
Mert az orosz állami óriásvállalat Varsó jóváhagyása nélkül építi ki az új gázvezetéket. De nem valószínű, hogy lesz ennek komoly következménye.
A németeknél az Északi Áramlat 2 leállítása is felmerült.
A versenyhivatal szerint nem volt verseny az Északi Áramlat 2 építésénél.
Ugyanakkor kész kiterjeszteni a START-3 egyezményt a hiperszonikus Avangard rakétarendszerre és a Szarmat interkontinentális nehézrakétára – mondta Lavrov külügyminiszter.
Washington ellenzi a gázvezetéket, ami növelné Oroszország fölényét a gázexportban.