„Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat” – mondta a miniszter a most kezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vitáról.

Végre valami, amiben Magyarország élen jár.

Kevesebb mint 10 éve adták át, ma már teljesen használhatatlan. A határon átnyúló projekt romániai oldalán értelmesen használták fel a 997 ezer euró rájuk eső részét, ma is profitálnak belőle. Mi kevésbé.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a jövő héten Brüsszelben ültetné le Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit.

A techóriás visszaél az erőfölényével a hirdetési piacon.

2024-től minden tagállamban kötelező lesz bevezetni.

„A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket” – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Számkivetetté váltak, a partnerek attól félnek, a magyar fél bevonása hátrányt jelent számukra.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván, „azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti”.

Pedig májusban Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, és lesújtó képpel szembesült.

Johannes Hahn szerint előfordulhat, hogy az ügy lezárása átcsúszik a következő Bizottság feladatai közé 2024-re.

Maia Sandu, az ország EU-párti elnöke vitte utcára a híveit.

A kormányfő szerint tisztázni kell, hogy az európai békekeret továbbra is az összeurópai biztonságot szolgálja, vagy átalakul Ukrajna katonai támogatásának eszközévé, ezért blokkolja a további kifizetéseket.

A méhgyilkos, vizeinket is szennyező, lassan lebomló neonikotinoidokat az EU-ban már 2018-ban betiltották, de számos európai cég, köztük a magyar Berluga Kft. hatalmas mennyiségben exportálja olyan piacokra, ahonnan aztán a szennyezett termények akár vissza is juthatnak az európai piacokra.

Csoda, hogy még nem véreztünk el. A külügyminiszter arról beszélt Belgrádban, hogy az EU-nak nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra. Szerinte ma nagyon nehéz észszerű politikával, észszerű megközelítéssel érvényesülni.