Frida Kahlo személyes fájdalmát és saját mágikus mitológiáját vitte vászonra. Most először láthatóak művei Magyarországon.
A Kossuth-díjas művész 81 évet élt.
A mexikói festőnő életművének egyik csúcsát jelentő festményt Varsóban látták utoljára, 1955-ben. Egy mexikói nyomozó most azt állítja, nyomot talált.
Bob Dylant ábrázolja, az AIDS-kutatásra fordítja.
Az elcsábult fiú problémája már 1760-ban is megjelent. Nem is akárhogy!
A Kuporgó nő alatt ott volt egy tájkép Barcelonáról, és az is kiderült, minden idők egyik leghíresebb festője hogyan használta fel azt.
Jézusom, mi ez a festmény? Egy kormánypárti őrjárat éppen leleplezi a civil ellenállás gombaszállítmányt csempésző hangadóit? Csodás közéleti barokk képeket fest egy kortárs magyar festő, megkerestük.
Eddig azt hitték, tanítványai festhették a két női alakot, de restaurálás közben rájöttek, hogy mégsem.
Botrány az Élet és Irodalom szerkesztőségében: György személyeskedve szállt bele Máriásba, aki válaszul aktképet festett a szétett lábú esztétáról, de a festményt nem voltak hajlandók kiakasztani.
Hecker Péter festette.
Ez maga a dada diadala.
Soha nem fizettek még ennyit a belga festő művéért.
Ráadásul megfelel az amerikai ízlésnek. Ezért került bele Nagy Boglárka képe a híres aukciósház átfogó magyar anyagába, a hazai műkereskedő szakma megrökönyödésére.
Hecker Péter "Magukból kivetkőző asszonyok szimpatikus fiatalokat vernek" című képe nem az idei október 23. után készült. Valós történelmi előzménye van, de így is kijár neki a látnoki jelző. Borzongani fogsz!
Az élet olyan, mint az Indiana Jones és az elveszett figyláda fosztogatói: valahol egy állami raktár mélyén 57 éve elfeledve lapul egy 8X2 méteres, igen értékes festmény. De hogy tudta ezt kinyomozni Virág Judit? És meglesz-e valaha a kép? Kalandos történet következik.