Ez az ember voltam én a 3. rész sajtóvetítésén.
18 évvel azután, hogy az Ember a Holdon forgatásán sorozatos botrányokat okozva megszemélyesítette Andy Kaufmant, Jim Carrey leült egy kamera elé, hogy az először nyilvánosságra kerülő felvételekről beszéljen, de valami most sem stimmel vele az év meta-dokumentumfilmjében, a Jim & Andy-ben.
Kár, hogy a Viszkis ennél nem megy sokkal tovább, pedig ennél jobban kinéző magyar filmet nem nagyon csináltak a kilencvenes évekről.
Életmentő cikkel indulnak a maximum hárommondatos filmkritikák a 444-en.
Vannak erős filmek, amiknek a végén úgy érzi az ember, mintha fejbe vágták volna. És van a Pappa Pia, ami után olyan, mintha összevertek volna.
A Hídemberhez képest nagy előrelépés a Filmalap eddigi legdrágább filmje. De talán jobb lett volna, ha nem erre lépnénk előre, és a Kincsem tényleg a legendás versenylóról szól. (Ráadásul még a ló sem szimpatikus!)
Heidi Fleiss 3 évet ült a nagyon magas körökben működő call girl-hálózata miatt, miközben a szeretője, Nagy Iván mindent megúszott. Csak egy elfeledett, de nagyon érdekes tévés dokumentumfilm szolgáltat igazságot. Talán.
Az alapító egy olyan 60 évvel ezelőtti forradalmat mutat be, ami még most is tart. Mindenkinek ajánlom a világ leghíresebb gyorsétteremláncának felvirágzásáról, egyben egy álom tönkretételéről szóló filmet.
A hangos nevetés, a meghatottság és a borzongás között hintázik a néző Gigor Attila új filmjében, ahol úgy fickándoznak a színészek, mint részeg kurva a svájci faszerdőben. Pedig az istennek nem bírnak eljutni Svájcig.
Igazi kincs egy sokszorosan telített szakmában.
Azok szerint, akik azért szeretnek egy alienes-kormányösszeesküvéses űrfilmet, mert reális és logikus, az új X-akták nevetségesen béna. Na jó, mások szerint is, de ez nem számít, mert az új széria nyitódarabja ennek ellenére tökéletes volt a maga nemében.
A kiválasztott 2. része egy összművészeti csúcsteljesítmény, a filmek filmje, a történelem utolsó Filmje. A kör bezárult, ezentúl nincs itt semmi látnivaló.
Csináltak egy magyar filmet, amit végig lehet nézni!!! Ha ez valakinek elég, akkor nyugodtan beülhet a Veszettekre.
A Népszava 1987-es kíméletlen kritikájával tesszük helyre a könyvgyilkos időutazókat, akik a Vissza a jövőbe-trilógiában a mai napon érkeznek meg a jövőbe, azaz a jelenbe.
Csak sokkal jobb, mint amilyen az lenne. Végre óriási költségvetéssel készült egy sokkolóan buta film butákról butáknak, annak minden jó és rossz oldalával.