A negatív példa: egy magyar ember a saját pénzén épít Budapesten magánegyetemet, ahol sok magyar diák tanul. A pozitív példa: a magyar állam egy külföldi kommunista pártnak épít magánegyetemet, ahol kevés magyar diák tanul. Az előbbi egyetemet elüldözte, az utóbbinak tapsol a nemzeti kormány.
Európában pedig egyelőre ez lesz az egyetlen.
Megvitatta a Parlament, miért kellene 500 milliárd forint közpénzből kínai elitegyetemet építeni Budapesten a Diákváros rovására.
Ezzel gyakorolnának nyomást a kormányra, hogy ne a Diákváros helyén építsék fel a kínai egyetemet.
Palkovics szerint a régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi tér mérete és funkciója nem változik, csak azt közben már hozzácsatolták a Fudanhoz.
Az ötszáz fős korlátozást cselezik ki a szervezők.
„Sok ügy miatt tiltakozhattunk volna eddig is, most viszont az utcán a helyünk!” – írják.
Orbán Balázs és Fekete-Győr András lefolytatták a vitát, ami semmit sem vitt előrébb.
Az ATV-ben reagált néhány kormánypárti kritikára.
„Ha megállapodsz például a Diákváros építéséről, bármelyik nap arra ébredhetsz, hogy a helyére a Kínai Kommunista Párt elitegyetemét akarják felhúzni” – írja a főpolgármester.
Miután a kormányzat döntött a beruházásról, a miniszter megígérte, hogy a jövőben egyeztetnek majd az érintett kerülettel, hallgatói önkormányzatokkal.
Konfliktust szült a kormányon belül, hogy a kispénzű magyar egyetemistáknak tervezett Diákvárost lenyomta a 3-4 milliós tandíjat szedő kínai magánegyetem. A Direkt36 megszerezte a Fudan pénzügyi terveit is.
Pont azt a területet kapná meg a kínai egyetem, ahol a Budapest Diákváros beruházás diákváros része épült volna, vagyis ahogy magyar egyetemisták lakhattak volna korszerű kollégiumokban.
„Jegyezzük meg ezt a napot. A napot, amikor a Fidesz 15 ezer magyar diák megfizethető lakhatásának helyszínét átadja a kínai állampárt egyetemének” – írja a polgármester.
De a magyar kormány szerint nem lesz ideológiai oktatás a Kínai Kommunista Párt elitképző egyetemének budapesti campusán.