A Fidesz szerint az ideológiai képzés az, ha egy egyetem a nyílt társadalmat képviseli, nem az, amikor hű a kommunista párt vezetéséhez

május 29., szombat 9:18

A Parlamentben csütörtökön a Fudan Egyetemről szóló vitában a fideszes Mátrai Márta hosszú beszédben érvelt amellett, miért kell Budapesten egyetemet építeni a Kínai Kommunista Pártnak.

A Fidesz a CEU-val állítja szembe a Fudant

  • Orbán már 2014-ben és 2017-ben is jelezte Pekingben, hogy Magyarország örömmel fogadna egy kínai egyetemet, ami híd lesz Európa és Kína között, a kínai selyemút a tudás világában.
  • A kétkedők a kínai politikai berendezkedésre utalnak, mert mindig ez jár a fejükben, miközben természetesnek veszik, hogy egy külföldi pénzmágnás (Soros György) a saját eszméi terjesztésére „egyetemnek nevezett ideológiai képzőközpontot alapíthat Magyarországon”.
  • Ezzel szemben az 1905-ben, a kínai császárság idején alapított Fudan nem ideológiai képzést ad, hanem szakmai (társadalomismereti, természet- és orvostudományi) képzést és nemzetközileg elismert diplomát nyújt.
  • Azok irigykednek, akik régen Moszkvában tanultak ügynöknek, mindig a régi, nemzetközi kapcsolatok moszkvai képzése jut eszükbe, de „a CEU az bezzeg soha”.
  • „Az egyetemet ellenzők kínai képe ott ragadt a kulturális forradalom idején.” De Mártai Márta többször is járt Kínában, és egy 21. századi gazdasági-kulturális felemelkedést látott, annak minden hasznos, értékes vonzatával együtt.
  • Magyarországon olyan demokratikus légkör van, hogy egy ilyen egyetem elfogultság nélkül mutathatja meg a magyar életet a hallgatóinak.
  • Nincs annak jele, hogy Kína a saját világnézetét akarná ráerőltetni Magyarországra, az elmúlt évtizedekből nincs példa erre. Barátokat lehet szerezni, eloszlatni a félelmeket, az ellenséges érzületet.
  • A világ országai és nagy egyetemei hasonló társintézeteket hozhatnának létre Magyarországon.
  • A panaszkodók kifogása az is lehet, hogy a Fudan nem a liberális kapitalizmus egyesek által végletekig szeretett eszméit hirdeti a világban.
  • Pedig a nyugati világ egyes egyetemein mára a gondolkodás szabadsága is veszélybe kerül, a képzés sok helyen a dogmák, a cenzúrák és téveszmék csapdájában vergődik, különösen a társadalomtudományok kerültek zsákutcába.
  • Az ellenzék tiltakozott a Budapest-Belgrád vasútvonal és a kínai oltások ellen is, most pedig a kínai egyetem ellen is, egyszerűen Kína-fóbiában szenvednek.
  • Az ellenzék hogyan néz azoknak az országoknak a szemébe, amiket megbánt, igaztalanul vádol, és rosszul értelmezett elköteleződésből megsért?
  • A kínai állam nem támad, sőt számos esetben nyújtott segítő kezet, jó szándékú és nyitott ország, nekünk nincs okunk félni Kínától.
  • A Fudan a Diákvárossal együtt élettel tölt meg egy városrészt, erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét.

(És arról itt most nincs szó, hogy amikor Csárdi Antal arról beszélt, hogy mégiscsak a Kínai Kommunista Párt felelős a Tienanmen téri mészárlásért, a fideszes Pósán László azt tudta mondani, hogy – az akkor még nem is létező LMP képviselője – bezzeg nem szólt semmit, amikor 2006-ban Gyurcsány alkalmazott terrort a tüntetők ellen.)

A fentiek között több téves állítás is van, de érdemes külön megvizsgálni azt, hogy a Fidesz hogyan hasonlítja össze a Fudant és a CEU-t, a Keletet és a Nyugatot az utóbbi kárára, ugyanis ezer sebből vérzik a párhuzam, bár mindkét egyetem képzései felférnek a top 100-as listákra.

A CEU-t egy magyar alapította a saját pénzéből

A CEU-t 1991-ben Magyarország (egyben a szövetségi rendszerünkhöz tartozó USA) állampolgára, Soros György alapította, és alig több mint 100 hallgatóval kezdett működni. A magánpénzből működtetett magánegyetem 1992-ben jött Budapestre, ahol egy belvárosi kampuszt hoztak létre.

Ezzel szemben a budapesti Fudan-kampusz a 2. legnagyobb Kínán kívüli kínai kampusz lenne, Európában az egyetlen, 500-600 oktatóval és 6000 diákkal. A magyar kormány több mint 500 milliárd forint közpénzből építené meg.

A CEU „ideológiai képzése” semmi a Fudanéhoz képest

Mártai szerint Soros a saját eszméi terjesztésére „egyetemnek nevezett ideológiai képzőközpontot” alapított. A CEU valóban a nyílt társadalom eszméjét hirdette de, társadalom-, gazdaság- és bölcsészettudományok mellett többek között kognitív tudományi, hálózat- és környezettudományi képzés is folyt az egyetemen. Bármennyire is gyűlöli a jelenlegi kormány a nyílt társadalmat, az nem igazán áll szemben a magyar törvényekkel.

Az viszont, hogy a Fudan ezzel szemben nem ideológiai képzést ad, nem igaz: a Fudan a Kínai Kommunista Párt káderképzője, ami teljes stratégiai és együttműködési partneri kapcsolatot alakított a kínai állampárti propagandával. A Fudan chartájának a preambulumában is szó szerint olyanok állnak, hogy az egyetem hű a KKP vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan a KKP-t szolgálja.

Ennek tudatában állítja azt a Fidesz, hogy a nyugati világ egyes egyetemein mára a gondolkodás szabadsága is veszélybe kerül, a képzés sok helyen a dogmák, a cenzúrák és téveszmék csapdájában vergődik, és főleg a társadalomtudományok kerültek zsákutcába. (Pedig Orbán tavaly azt írta, „Közép-Európában Marx, Lenin és a kommunizmus iránt érzett megvetésünk nem kisebb, mint amit a nácik és a nemzetiszocializmus iránt érzünk”.)

Illusztráció: Alberto Pizzoli/AFP, Botos Tamás/444

A CEU elérhetőbb volt a magyar diákoknak

Az elmúlt évtizedekben közel 18 ezer hallgató végzett a CEU-n, kb. ötödük volt magyar (többen később a kormánynak dolgozva segítettek elüldözni az egyetemet), és a CEU budapesti kampuszán volt Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű akadémiai könyvtára, amit más budapesti egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói is használtak, és az egyetem több órájára, kurzusára is áthallgathattak más egyetemek hallgatói is.

Ezzel szemben Palkovics László kormánybiztos szerint a régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi teret hozzácsatolták a Fudanhoz, vagyis az ott épülő sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak pénzért használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes lesz. A Fudan legtöbb magyar diáknak megfizethetetlenül drága lesz, és nagy területeket vesz el a magyar diákoknak szánt, megfizethető lakhatást kínáló Diákvárostól. A kormányzati előterjesztések alapján az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy az egyetemet fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget, és nincs szó arról, hogy az állam biztosítana ott ösztöndíjat.

A CEU előnye semmi sem volt a Fudanéhoz képest

Miközben a CEU azért távozott az országból, mert azzal a szöveggel, hogy „csal”, hoztak ellene egy törvényt, hogy ne adhasson ki magyar és amerikai diplomát is, és ezt azzal is indokolta a kormány, hogy ez nem fair, a CEU-nak előnye van a többi magyar egyetemmel szemben. Ugyan külön megállapodhattak volna vele, direkt nem tették, így az egyetem kénytelen volt Bécsbe költözni.

Ehhez képest most a kormány az állítólag a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forint harmadával vagyonjuttatással, támogatással és adománnyal látja el a Fudan Hungary Alapítványt, a beruházást kiemelten közérdekűnek minősítették, így a kerületnek nincs beleszólása abba, mi épül a területén. A parlamenti vitában a független Szabó Szabolcs azt mondta: a Fudanhoz képest a CEU egy mikroegyetemnek számított, de a magyar felsőoktatás már így is megérezte, hogy a legjobb oktatókat meg előadókat szívja el, tehát el lehet képzelni, a Fudannal hogyan fognak tudni versenyezni.

Az egyébként, hogy a Fudan a Diákvárossal együtt élettel tölt meg egy városrészt, és erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét, igaz. De ez igaz volt a CEU-ra is, csak amikor elkergették, ez nem volt érv.