Az erős 2018-as év után a gazdaság növekedése elérni látszik a határait, és veszíthet a lendületéből – közölte az Európai Bizottság.

A növekedésre és a jövedelemre koncentráló gazdasági statisztikák gyakran elfedik, hogyan tékozoljuk el a vagyonunkat és a természeti erőforrásainkat. Egyre több közgazdász és klímakutató szeretne valamilyen leltárat, amiben követhetjük a természeti erőforrásaink alakulását. Ez azonban nem olyan egyszerű.

A Financial Times korábbi afrikai tudósítója írt egy remek könyvet a gazdasági teljesítmény mérésének korlátairól, és arról, mennyire veszélyes, ha túl nagy fontosságot tulajdonítunk a GDP-nek, aminek többet számít egy lopott autó, mint ha otthon gondozzuk egy rokonunkat.

Ugyancsak szerintük 2018 utolsó negyedévében 14 éve nem látott, 5 százalékos ütemben bővült a GDP.

A növekedés 4,9 százalékos.

A turizmus teljesítményét 2030-ra szeretné a GDP 16 százalékára pörgetni.

„Annak érdekében, hogy tovább növeljük a Magyarországra irányuló kínai turistaforgalmat, Kínában immár 14 városban tudnak a külképviseletek vízumigényléseket fogadni, illetve 48 órán belül kiadni magyarországi beutazási engedélyeket” – mondta.

Az eurózónában 0,3, az egész EU-ban 0,4 százalék volt a gazdasági növekedés az előző negyedévhez képest.

Az eddigi két százalék helyett négyet kellene költeni a hadseregre.

Csak két új tagország van mögöttünk, Románia is előttünk a háztartások életszínvonalát vizsgáló mutatóban.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban a románok szintjén vagyunk, csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk.

Csattanós választ adott a kétkedőknek a magyar sárkány.

Ez egy kb. 500 milliárddal több állami kiadást jelent évente.

Az EU-s támogatások mellett a belső fogyasztás hatása látszik.