Az USA egy iráni katonai földi irányítóállomást célzott a Hormuzi-szorosban, mire Irán válaszul amerikai támaszpontokat és helikoptereket támadott egy „térségbeli országban”.

A Pentagon vezetője a szingapúri védelmi csúcstalálkozón „aggodalmának” adott hangot Kína katonai fejlesztése miatt is, de azt mondta, az Egyesült Államok nem törekszik „szükségtelen konfrontációra”.

Trump mintha már a szövetséges Ománt is fenyegetné.

Izrael több mint 100 Hezbollah-célpontra mért csapást.

A tűzszünet alatt a Béketanács tagjai önvédelmi bombázást foganatosítanak.

Európa kerozinellátásának 20 százaléka nincs megoldva, a HungaroControl vezérigazgatója szerint egy idő után ez érzékelhető lesz. A Mol szerint viszont a hazai repülőgépüzemanyag-ellátás stabil és zavartalan.

El se kellett pakolni a vörös szőnyeget: az amerikai elnök után az orosz elnök is tiszteletét teszi a kínai diktátornál. Trump kínai látogatása külsőségekben bővelkedett, tartalomban kevésbé. Most Putyinon a sor.

Az amerikai elnök azt írta, hogy „ketyeg az óra”, és Teheránnak gyorsan lépnie kell, különben „nem marad belőle semmi”.

Egyre törékenyebb a tűzszünet.

Az iráni konfliktust lezárására irányuló tárgyalások is elakadtak, mert Irán nem hajlandó lemondani a dúsított uránkészletéről és a nukleáris programjáról.

Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Segítségre pedig nincs szüksége az Egyesült Államoknak Trump szerint.

Egy japán snackóriáscég fekete-fehér csomagolásra vált, mivel a Hormuzi-szoros lezárása megzavarta a festékellátást.

Az Iszlám Forradalmi Gárda Haditengerészete kibővítette a „hatalmas műveleti területet”.