Molnár László az ATV híradójának beszélt arról, hogy a KSH csak az 5 fő feletti cégeket kérdezi meg, és kimaradtak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.

Hiába javult az anyagi helyzetünk, semmit sem dolgoztunk le a hátrányunkból. Más országok a térségben képesek voltak rá.

Az elmúlt 10 évben csak konzerválódtak a különbségek.

Míg a legjobban keresők jövedelme csak egy százalékkal esett vissza a járványt kísérő gazdasági válságban, a legalacsonyabb jövedelműeké négy százalékkal.

Azt eddig is tudtuk, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években születettek, a milleniumi generáció tagjai valószínűleg nem fognak tudni akkora vagyont felhalmozni, mint az idősebbek. A koronavírus okozta gazdasági leállás megadhatja nekik a kegyelemdöfést.

A DK elnöke közölte, hogy akkor számol el azzal, mire költötte a leadózott vagyonát, ha ezt a gyerekét drága külföldi iskolában taníttató, magángéppel külföldi meccsekre járó miniszterelnök is megteszi.

2017-ben infláció nélkül számolva is 5,9 százalékkal nőttek a bérek 2016-hoz képest, a magyar medián háztartás Európán belüli pozíciója így is romlott.

Magyarországon az emberek 80 százaléka érzi úgy, kevesebb pénze van, mint ami az átlagos megélhetéshez szükséges, pedig csak a háztartások kb. 55 százalékának van az országos átlag alatt a jövedelme.

A szegénység és a Fidesz-szavazók szinte kéz a kézben járnak. Budapesten ellenben fordított a tendencia.

A jövedelemkülönbségek 2010 és 2016 közötti alakulását vizsgálta a G7, Magyarországon igazán csak a leggazdagabb 10 százaléknak volt oka örülni. Miközben a szomszédainknál sorra erősödött a középosztály.

További jó gürizést!

Nem a tárgyi tudás a fontos, hanem a szociális és kommunikációs készségek.

Keserű és sanyarú a magyar jövedelmi helyzet, elkeserítő egyenlőtlenség feszíti a társadalmat. A KSH legújabb adatain nincs az a tálalás, ami szépíteni tudna.

Elüldözi az embereket a munkaerőpiacról az a borzalmasan alacsony bér, amit Magyarországon fizetnek. Ez már többet árt, mint amennyire használ a versenyképes bér.