A világjárvány a második világháborúhoz hasonlítható jelentőségű esemény, ami hosszú távon is megváltoztatja a világot, mondja Tyler Cowen, a világ egyik legbefolyásosabb közgazdásza.

A klímamodellek előre jelezték, hogy jönnek a nagyon kemény tűzszezonok.

Kutatók szerint a klímaváltozás miatt egy új ökoszisztéma születését láthatjuk éppen.

A Nature szerkesztői szerint a járványt követő gazdasági újraépítés egy jó lehetőséget teremtett erre.

Nyugat-Európában, Mexikóban, Afrika középső és északnyugati területein, illetve Nyugat-Ausztráliában jóval az átlag fölötti hőmérsékletet mértek.

Kiderült, hogy a Balti tenger teljes metán- és nitrogénoxid-kibocsátásának tizedét okozzák a bőszen rotyogtató kagylók. Csak a partizó fiatalok meg ne tudják!

A járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem tud egy ország egyedül megbirkózni, „a koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta António Guterres.

Ha nem sikerül gyorsan megállítani a károsanyag-kibocsátást, az összeomlások már a következő évtizedben elkezdődhetnek.

A 2020-as gazdasági visszaesés tényleg közelebb vitte a bolygót a párizsi klímacélok tartásához, idén 7-8 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki. De hogy ezt később se pótoljuk be, ahhoz most nagyon okosnak kell lennünk.

A fehéredést négy éve újra és újra feltérképező Terry Hughes szerint a jelenség már a zátony teljes 2500 kilométeres hosszán megfigyelhető.

Az ország túlnyomó részén már a múlt héten a kritikus 40 százalék alá csökkent a felső 20 centiméteres talajréteg nedvességtartalma.

Egyszerre sok országban volt a megszokottnál jóval melegebb.

A halászhálóba gabalyodás mellett a hajónak ütközés az egyik leggyakoribb baleseti halálok a nagytestű bálnáknál.

2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, ami kevesebb mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.

141 év mérései szerint.