Szaunával, forró fürdővel, fűszeres ételekkel és forró italokkal növelhetjük hőtűrőképességünket. Kérdés, hogy meddig.

Idén nyáron Magyarországon is minden eddiginél látványosabbak lettek a klímaválság hatásai: erdők égtek le, tavak, patakok tűntek el. Közben már azt is látjuk, hogyan gerjeszt konfliktusokat a vízhiány.

Az évszázad végéig egymillió britet fog érinteni a tengerszint-emelkedés.

Nyolc hónapja még minden rendben ment, aztán Oroszország lerohanta Ukrajnát. A klímaváltozás senkit sem érdekel, mióta megindult a tülekedés a fosszilis energiahordozókért. Ha ez nem csak fenyegetés, a projekt tovább fogja fokozni a globális felmelegedést.

A lényeg, hogy napközben csukjuk be az összes ablakot, aztán ültessünk minél több fát, mert azok fogják „elviselhetően tartani lakóhelyünk éghajlatát, amikor a mostani hőség már hűvösnek fog számítani”.

A szlovén-olasz határnál ötödik napja tombolnak a lángok.

Ezrével követnek el öngyilkosságot a közép-indiai Vidarbha régió gazdálkodói, mert a gyenge vagy akár teljesen elmaradt termés miatt képtelenek visszafizetni a vetőmagra és műtrágyára felvett hiteleiket.

Nagy tűz keletkezett a kelet-londoni Wenningtonban, a lángok földeket perzseltek fel és házakat pusztítottak el.

Ezreket evakuálnak az erdőtüzek miatt.

António Guterres szerint még dönthetünk másképp is, de nincs ország, amely megúszhatja a klímakatasztrófát.

Azt kérik, a csapvizet ne folyassuk, inkább hűtsük hűtőszekrényben, a locsoláshoz pedig esővizet és kútvizet használjunk.

Franciaországban több mint tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Spanyolországban városokat evakuáltak.

A nyári hőhullám a szokásosnál korábban érkezett.

A tendencia négy évtizede megfigyelhető, a kutatók szerint egyértelműen Nyugat-Európa lett „a hőhullámok forró pontja”.

Elterjedt egy elmélet az Alföldön, miszerint a magasba lőtt ezüst-jodid miatt kerüli el őket az eső.