Kovács Zoltán kormányszóvivő interjút adott a BBC magyarországi tudósítójának.
A budapestiek postaládájában landol először kérdőív.
Mindig izgalmas dolgok történnek a Twitteren.
Arról írtak, ideje, hogy az EU valódi szankciókat is fontolóra vegyen. A kormányszóvivő szerint a lap az uniós intézmények kinyújtott karjaként működik.
De ravaszul azt nem jelentjük ki, hogy pontosan melyik népről van szó.
Majd pont a nyolcadik sugárútról fogják megfejteni az európai migránsválságot.
Ráadásul biztosan amerikai doktorit szerzett, ehhez képest korábban azt állította, nem emlékszik, hogy a CEU-n amerikai vagy magyar papírt kapott-e.
„Ellentétben az önök narratívájával, a demokrácia jól van, köszönjük” – írja a kormányszóvivő.
A külügyminiszter szerint Horthy történelmi bűneit nem lehet relativizálni. Korábban a kormányszóvivő azt mondta, Horthy érdemeinek elsöprése a relativizálás. Orbán szerint Horthy kivételes államférfi volt. Nehéz ezt követni.
Szerinte a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy ne veszítse el a kabinet a realitáshoz való viszonyát .
A kormányszóvivő szerint itt az idő, hogy "az 50 év kommunizmusa alatt beégetett torz, marxista felfogást kiirtsák a témával kapcsolatban."
Ha a Ripostra és a kormányszóvivőre hallgatsz, rákkeltő naptej nélkül fekszel ki délben napozni, és közben az egyik legbolondabb amerikai cikkeit bújod.
Viszont kipróbálták, nem riasztott. Kovács Zoltán szerint az egész ügy nem új, két hónapja beszélt erről nemzetközi hírügynökségeknek.
A saját egykori egyetemét ellehetetlenítő törvényt védő kormányszóvivő szerint a CEU vezetése vitte politikai mezőbe ezt az ügyet.
Ez derült ki egy csütrtöki kerekasztal-beszélgetésen, ahova a 444-et nem engedték be. Az érveket és ellenérveket már ezerszer hallottuk, és mintha a résztvevők is éreznék, hogy majd valaki legfelül eldönti, pontosan mi lesz.