A norvég államnak egy év alatt 22 ezer milliárd forintnyi bevétele volt az energiaiparból.
„Ma este ismét nagyon keményen odacsaptunk, ezt a megölt amerikai katonák tiszteletére tettük” – mondta Trump. Sorozatban ez volt a kilencedik nap, amikor az amerikaiak iráni célpontokat lőttek.
Az amerikai elnök bejelentette az iráni kikötők blokádját is, valamint azt, hogy 20 százalékos sarcot szedne a szoros őrizetéért. A piaci reakció pocsék volt, gyengül a forint, az olaj 3 százalékot drágult.
Nem úgy tűnik, hogy kifelé tartanánk a közel-keleti háborúból, ami egyre nyomasztóbb lesz a félidős választások előtt az amerikai elnöknek. De az is lehet, hogy az állítólagos merénylettervvel csak Izrael trükközik.
A kiújult ellenségeskedés fokozta a biztonsági aggályokat, drágul az olaj és gyengül a forint.
Kedden még arról beszélt Trump, hogy „nagyon-nagyon közel van egy nagyon erős egyezség”, napokon belül megállapodhatnak Iránnal.
A helikopter a Hormuzi-szorosnál járőrözött. A lelövését elismerte Trump, aki szerint „szükségszerűen reagálniuk kell” az esetre.
Amiért bírálták az iráni hadműveletet.
Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.
Japánt és Dél-Koreát különösen súlyosan érinti a háborús helyzet, mivel nagymértékben függnek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított olajtól és gáztól.
Szombaton a benzin piaci ára bruttó 9, a gázolajé bruttó 19 forinttal drágul.
Az Eszmail Hatib halálhíréről szóló izraeli bejelentést Teherán egyelőre nem kommentálta.
Dubajban légvédelmi riasztást adtak ki és robbanásokat lehetett hallani, a szaúdi főváros légterében drónt lőttek le.
A hiány és a piaci pánik gyorsan felhajthatja az árakat. A blokád az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét is megtépázhatja egy elemzés szerint. Putyin már csak egy kávét kér.
Egy éjszaka a Közel-keleten.