Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni az MNB veszteségét, csak ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni.
A kérdésre, hogy az államnak van-e joga ahhoz, hogy lefoglalja a jegybank tulajdonát, azt válaszolta, „az államnak mindig van joga módosítani a jogszabályt”.
Az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő kamarai elnök azt mondta: ők már 2019-ben felhívták az inflációra a figyelmet.
A miniszternek nem tetszik az a kifejezés, hogy ultimátumot adtak volna bárkinek, inkább az együttműködés a helyes kifejezés. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni például üzemanyagárakba.
A jegybank a honlapján tette közzé első féléves jelentését.
A jegybank inflációs jelentése három nappal azután jelent meg, hogy Orbán Viktor bejelentette: átveszi a kormány az infláció elleni küzdelmet. Jól fog menni.
A jegybank így 2023-ra már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban.
A jegybank alelnöke szerint az első számú "közellenség" továbbra a pénzromlás.
Az idei első félévben 3000 milliárd forinttal nőtt, és átlépte az 50 000 milliárd forintot az államadósság.
Az MNB utoljára 2022. szeptember 27-én emelte meg az alapkamatot, 125 bázisponttal 13 százalékra.
Tusványosi jegyzetek: a férfi a béketervvel, az alvó kínai diplomata, a próféta és annak története, hogy bár végre kaptam levegőt, a hatalmi logika fullasztóan hat a közéleti vitákra.
Ez szerintük akár a visszájára is fordulhat.
Amit Matolcsy Ádám apja vezet.
A Költségvetési Tanács véleményéből azt látni, hogy a kormány tervei akkor valósulhatnak meg, ha minden külső és belső folyamat a létező legkedvezőbben alakul.
A jegybank elnök szerint tetőzött, de még mindig magas az infláció, amit az árstopok is gerjesztenek.