Az MNB szerint az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső fundamentális változásokra reagálva nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítás szükséges.

Nem az alapkamatot, hanem az egyhetes betéti kamatot emelte ismét az MNB, ahogy egy héttel ezelőtt is. A bejelentésre erősödni kezdett a forint.

A jegybank 255 milliárd forintos tavalyi nyeresége szinte egészében a gyenge forintnak volt köszönhető, és ez idén sem lesz másként. Külföldi turistának ide jönni jó, a magyar turista pedig mehet Törökországba, a líra jobban gyengül, mint a magyar pénz.

370,2 lett, maradhat?

Aztán kicsit visszatáncolt az árfolyam, de a kilátások így sem kedvezőek.

2,5 százalékra emelték az irányadó kamatot.

Reggel óta további két forinttal romlott az euróval szembeni árfolyam, a piac kételkedik benne, hogy az MNB 15 bázispontos kamatemelési üteme elégséges az évtizedes csúcsra ugró infláció megfékezésére.

Csak egy pályázó volt, így nem volt nehéz a döntés.

Jelentős inflációra lehet számítani, és ezek a kilátások a korábban vártnál tartósabbak lehetnek.

Az MNB szerint indokolt a szigorítás folytatása.

A vártnál magasabb inflációval számol az MNB.

Az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik, és a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást – döntött a Monetáris Tanács.

A legkockázatosabb hitelekkel rendelkezőknek még pénzt is fizetnek vissza a bankok hatvan napon belül.

Az elmúlt időben a jegybankelnök egyre többször és egyre élesebben kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Cikkei és nyilatkozatai alapján próbáltuk összerakni, mi is az egykori miniszter baja a kormánnyal.

A jegybank vezetői szerint az első inflációs hullámon túl vagyunk, de ősszel jöhet a következő, így egy ideig még szükség lesz további kamatemelésekre. Az MNB azt is bejelentette, hogy mostantól kevesebb pénzt nyomtat az államnak, igaz, csak egy kicsivel.