Azokban a falvakban is a Fideszre szavaztak, ahol minden második ember munkanélküli, és ott is, ahol mindenki dolgozik. Budapesten is szinte mindenkinek van munkája, a többség mégis elégedetlen a kormánnyal.
Ha az ovisokat is számolnánk, akkor még többen lennének.
A munkanélküliek majdnem fele semmilyen anyagi segítséget nem kap az álláskeresés ideje alatt.
A Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, az Észak-Dunántúlon pedig a legmagasabb a foglalkoztatási ráta.
85 ezerrel több ember dolgozott, mint egy hónappal korábban. A fiatalok között viszont elég magas a munkanélküliség, az állástalanok ötöde nincs még 25 éves.
Rosszabbak a számok, mint az első járványhullám tavaszi csúcspontján.
Sokkal többen dolgoznak részmunkaidőben, mint korábban.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elképesztő mértékű válságról számolt be a munkaerőpiacon, melynek világszerte a nők és a fiatalok voltak a legnagyobb vesztesei.
Ezzel Magyarország a teljes, 504 millió eurós támogatást megkapta.
Az MTA volt közgazdasági intézetének két kutatója szerint a munkanélküliségi adatok alapján nem lehet pontosan látni, mekkora hatása is volt a járványnak a munkaerőpiacra. Más adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy kisvállalkozások tömege bukott bele a járványba.
45 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Bár a KSH már tudja az októberi munkanélküliségi adatokat is, még csak most árulta el a júniusi számot.
Ha a hétvégén lemaradtál a Pozitív legújabb adásáról, most bepótolhatod. Ebből kiderül, hogy a cégeknek és a dolgozóknak mennyire jött be a járvány alatt a home office és ennek milyen következményei lehetnek akkor, ha már nem fenyeget a vírus.
Podcast sorozatunk legújabb adásában arról lesz szó, hogy hogyan alakulnak át az irodák és a városok a távmunkától és hogy hogy segíthetnek az államok, hogy a válság után gyorsan találjanak állást azok, akik a járvány miatt munkanélküliek lettek.
A KSH hivatalos statisztikái szerint 4,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta.