A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.

Várszegi Adél önéletrajzi elemekre épülő regényében egy nő végigkíséri férje haldoklását, hogy aztán utána döbbenjen rá, a férfi hosszú időn át kettős életet élt. Az Amikor vége az év egyik legemlékezetesebb könyve, podcastunkban a szerzővel sok minden más mellett írásról, gyászról, angyalokról és a megbocsátásról beszélgettünk.

Szalay regényét az elmúlt évek egyik legnagyobb kritikai és közönségsikere kísérte, sokakból váltott ki heves érzelmeket. A regény nyomán a férfiszerepek átalakulásáról, az erőszakról és a másik ember megismerhetetlenségéről is beszélgettünk Barabás András műfordítóval és Gyuris Kata irodalmárral.

Az elmúlt évek közönség- és kritikai sikerregényével folytatódik a Nem rossz könyvek klubja. A Booker-díjas könyvről a kötet fordítójával, Barabás András műfordítóval és Gyuris Kata irodalmárral, az ELTE Anglisztika Tanszékének adjunktusával beszélgetünk.

A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent regénye, a Kiváló testek. Múltról és jelenről, táncról, túl sok pszichológiáról és az ügynökakták sorsáról is beszélgettünk vele.

Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.

És miért annyira szórakoztató a mai napig A Pendragon legenda? Közel száz évvel ezelőtt Szerb Antal pár év leforgása alatt írta meg két nagyszerű regényét, a Nem rossz könyvek élő eseményén Prieger Zsolttal beszélgettünk sikerük titkáról, meg persze Szerb személyéről és pályájáról.

Egyetemi mészárlásra készülő prágai fiatal monológját írta meg Fehér Renátó első prózai könyvében. A szorongásokat és fenyegetéseket varázstalanító irodalomról, valós merénylők manifesztóiról, és a társadalmi szégyenről is beszélgettünk vele.

Márciusban jelent meg Krusovszky Dénes új novelláskötete, a Másik mozaik. Az idegenség, a magány és a boldogságkeresés témáit körüljáró könyv szerzőjével sok minden más mellett a NER végéről, a Japánban megélt tapasztalatairól és a magyar irodalom helyzetéről beszélgettünk.

Két nagyszerű regénnyel, és Szerb Antal életművével folytatódik a Nem rossz könyvek klubja.

Az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb bűncselekmény-sorozatának elszenvedője egy egészen rendkívüli könyvet írt az életéről és a vele történtekről. A Nem rossz könyvekben Gisèle Pelicot könyvéről beszélgettünk Péterfy-Novák Évával.

Hogyan vált ekkora bestsellerré A rózsa neve, és miket alkotott Umberto Eco a megjelenése előtt? Mennyire hiteles a regényben bemutatott középkorkép és milyen volt fordítóként együtt dolgozni Ecóval? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Barna Imrével, Eco életművének fordítójával és Klaniczay Gábor történésszel

Minden idők egyik legismertebb történelmi krimijével és egy rendkívüli író és tudós életművével folytatódik a Nem rossz könyvek klubja.

Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.

Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.