Pedig az EU-n kívülről még nehezebb elmagyarázni, miért jobb az, ha senkit sem engednek be az EU-ba.
Annak ellenére, hogy már Magyarországon sem teljesen világos, mi fog történni a népszavazás után, a környező országokban élő magyarok is aktívak a kérdésben.
Meg is kérdezte a főkonzulátust, hogy szerezték meg az emailcímét, mire azt felelték: ő adta meg a kérelmező adatlapon.
Kézikönyv készült a szavazatszámláló bizottságoknak, hogy milyen voksokat lehet érvényesnek, és milyeneket érvénytelennek tekinteni.
Brékó! Jó ötlet a szocialistáktól: a Választási Iroda előtti hirdetőoszlopon üzennek.
Szerintük nem para, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást, ez így van rendjén.
Szerinte mégis felelősségre kéne vonni a népszavazást elcsalni próbáló verőembereket.
Egy rejtélyes politikusfeleség, a segédje, néhány erőember, alkalmatlan vagy rossz szándékú hivatalok és bizottságok, illetve a rendőrség együtt intézte el, hogy minden úgy érjen véget, hogy a felelősök közül senkinek ne görbüljön egy haja szála sem.
Mivel Nyakó István végül odaférthetett a blokkolóórához, a rendőrség szerint nem történt akadályoztatás. Azzal, hogy csak Erdősiné után engedték oda a politikust, nem foglalkoztak.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az ívek első körös ellenőrzését: húszezer szignó hiányzik a szükségeshez.
A kérdést benyújtó Gőgös Zoltán szerint „fura és gyanús”, hogy 200 ezer aláírásból minden negyedik érvénytelen.
Szerintük ugyanis nem várható tőle semmilyen fontos információ.
A nyomozást meghosszabbították szeptember 1-ig. Kubatov Gábort még tanúként sem kérdezték ki.
Majdnem 3 hónap telt el azóta, hogy 15-20 verőember megpróbálta elcsalni a vasárnapi zárva tartásáról szóló népszavazást. A nyomozás még másfél hónapig mehet, gyanúsítottat eddig nem hallgattak ki. Nyakó István hat órán át kérdezgették.