A FÁK moszkvai csúcstalálkozóján az örmény miniszterelnök az azeri elnök mellett ült a kerekasztalnál a Kremlben.

Hazaárulónak tartják az azerieknek négy falut átengedő miniszterelnököt, a tüntetők összecsaptak a Parlamentet védő rendőrökkel.

Az örmények tüntettek, mikor az alku megszületett, de a kormány azóta sem lépett vissza.

Az azeri fenyegetés után az örmény kormány önként mond le területekről, hátha megelégszik ennyivel Azerbajdzsán. Örményországban azonban így is sokan újabb háborúra számítanak, szerintük csak az éhes krokodilt etetik, ha engednek a zsarolásnak. Riport a Dél-Kaukázusból.

„Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni” – mondta az azeri elnök.

A két ország közötti határviták folytatódnak. Örményország hátrányból indul.

A miniszterelnök attól tart, hogy különben már hétvégén megtámadnák őket.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint meg tudtak egyezni Azerbajdzsánnal a békeszerződésük alapelveiben, de rendkívül gyanúsnak tűnik, hogy hivatalos szinten Azerbajdzsánban az Örmény Köztársaságot Nyugat-Azerbajdzsánnak kezdték hívni.

Azerbajdzsán sikeres offenzívája után arra jutottak, hogy a biztonsági szférában "több lábra kell helyezni a kapcsolataikat" - mondta a kormányfő.

Az örmény miniszter szerint biztosítani kéne, hogy nem lesz semmilyen etnikai alapú üldözés, és akkor talán az örmények is szívesebben maradnának Hegyi-Karabahban.

Két hónap után újra bejuthatnak a segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófával fenyegetett Hegyi-Karabahba, a katonai feszültség viszont nő a régióban, melynek helyzetét 35 éve nem sikerül rendezni.

Az örmény miniszterelnök azt a feltételt szabja, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát.

Örményország az első európai ország, ahol az orosz diktátort Ukrajna lerohanása óta fogadták.

Szerinte előre eltervezett csalás történt.

Kétszer sem szavaztak bizalmat az országot ügyvezető kormányfőként vezető Nikol Pasinjánnak, aki aláírta a tűzszünetet a hegyi-karabahi háború után.