Tavaly decemberben a kormány az Európai Bizottságnak azt ígérte, hogy a 2022-ben bevezetett plusz különadók jövőre már nem élnek velünk.
Mert a vártnál magasabb lesz az infláció. A kormány még a jegybank előrejelzésénél is pesszimistább számot közölt.
A túl emberközpontú törvényhozás nem különített el pénzt a nyugdíjazásukra.
A francia tüntetők vörös fáklyákkal és füstbombákkal árasztották el a világ egyik legnagyobb vagyonkezelőjének épületét.
Annak ellenére, hogy a franciák január óta sztrájkokkal, tüntetésekkel tiltakoztak ellene.
A nyugdíjkorhatár emelése miatt tiltakoznak, ami így is alacsonyabb lenne, mint Magyarországon.
Azokban a napokban, amikor 28 százalékos a nyugdíjasokra számított infláció.
A kormány 62-ről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, kedden százezreket várnak a tömegtüntetésekre emiatt.
4000 ember kényszerülhet arra, hogy távolabbi rendelőbe járjon.
Akár a négy évvel ezelőtti „sárgamellényes" tüntetések is megismétlődhetnek.
Nem lesz rosszabb, de lehet, hogy jobb sem.
Közgazdasági tapasztalatok szerint gyakorlatilag lehetetlen úgy leszorítani a pénzromlás ütemét, hogy az ne eredményezzen reálbér- és fogyasztáscsökkenést. A fogyasztás már csökken, az infláció viszont felfelé kúszik, és ott is marad sokáig.
Hiába jelentette be Orbán Viktor látványosan a 15 százalékos emelést, az Mfor számításai szerint a nyugdíjasok felénél ez kevesebb mint 21 ezer forint növekedést jelent havonta.
Az élelmiszer-infláció 44 százalékos.
Az utólagos nyugdíjemelgetés mértéke köszönőviszonyban sincs a valós inflációs helyzettel.