A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
A miniszter szerint az Országos Bírói Tanács továbbra sem vétózhatná meg a Kúria elnökének kinevezését.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája és Bohli Eszter az Országos Bírói Tanács elnöke szerint a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban.
Szerinte csak arra célzott, hogy a kormány saját magán spórol. Valójában arról beszélt: a szűkös költségvetési mozgástér miatt nem tudnak fizetésemelést adni a bírósági hivatalnokoknak.
Pedig ugyanaznap Varga Mihály pénzügyminiszter és később Orbán Viktor miniszterelnök is tagadta, hogy lennének megszorítások.
Senyei György úgy döntött, jobb ha senki, még az őt felügyelő bírósági testület se tudja meg, mit talált az általa jelölt háromtagú vizsgálóbizottság a Völner-Schadl-ügy bírósági szálának felfejtésekor.
Pedig ez nem mindegy abból a szempontból, hogy indulhat-e fegyelmi eljárás a Fővárosi Törvényszék elnök ellen. Korábban azt ígérték, nem a határidőkön fog múlni.
De a hétfőn elindult vizsgálat után akár erre is sor kerülhet. Az Országos Bírói Tanács szerint nem kellene késlekedni.
„Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.”
Mielőtt ő felszólalt, senkinek nem volt kifogása a részvétel ellen. Aztán meggondolták magukat.
Pedig még a legfőbb ügyész helyettese és Répássy államtitkár is erről győzködte a bírákat.