A kormányzati kommunikáció átlagosan 32,2 százalékos emelésről beszél. Közben a tanárok körében bizonytalanság és bizalmatlanság lengi körül a nagy elánnal bejelentett béremelést.

Az előző tanévben még 147 ezer fölött volt, egy szakszervezeti vezető szerint ez a státusztörvény hatása.

Az érdekképviseletek nem értik, miről beszélt Gulyás Gergely, amikor azt mondta, a szakképzésben dolgozók is kapnak emelést. A megjelent kormányrendeletben erről szó sincs – mondják.

Hogy mennyivel emelnék a béreket, az még mindig nem derült ki.

A példa annyira valós, hogy az előbb futott be az utalás.

Zökkenőmentesen zajlik a tanév, ugyebár.

Rétvári Bence megköszönte a 99 százaléknak, hogy nem ültek fel a rémhíreknek.

„Onnantól, hogy a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ megkapta a keresetről az értesítést, elkezdődött az ellenem folyó brutális bosszúhadjárat.”

Hol vannak a pontos adatok?

A PDSZ szerint a bosszútörvénynek nevezett, jelenleg hatályos státusztörvénnyel az a legnagyobb baj, hogy van.

Pedig a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett.

Sőt, az államtitkár szerint az EU-s adatok szerint „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”.

Nem érzi azt a társadalom részéről, hogy szükség lenne a munkájára, szellemiségére, hivatástudatára.

Mire megjelent a tanév rendje, a pedagógusok többsége felvette a munkát az iskolákban – de nem ez a legnagyobb baj a rendelettel. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint olyan oktatási döntések születnek, amelyeknek egyelőre nem látszanak a következményeik.

A betöltetlen tanári állások negyede a fővárosban van.