Magyar szerzők részvételével készült a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, ami a Nature-ben jelent meg és az MTA számolt be most róla.

Lézerrel vizsgálták meg az őserdőt, kiderült, hogy a maja városok sokkal-sokkal nagyobbak voltak, mint azt a tudósok korábban gondolták.

11 ezer lelet az építkezésen!

Ígérik, jövő karácsonyra látogatható lesz.

Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.

A két, 3500 éves luxori sírt mostantól a nagyközönség is látogathatja.

A kiásott agyagedény alapján akár 8000 éve készíthet bort magának az emberiség.

Az egyik kutató szerint akkora a kár, mintha betörtek volna zágrábi székesegyházba, és kiürítették volna a kincstárat.

A kivételesen gazdag sírból már több szobor is előkerült, és még be sem fejeződött a feltárás.

3700 éve, legalább egy évezreddel Pitagorasz előtt ismerték és használták a Pitagorasz-tételt Mezopotámiában.

Édes italt ittak belőle.

A kétezer átvizsgált Kolumbusz előtti tárgyból csak 83 valódit találtak a San Francisco-i Mexikói Múzeumban.

A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.

A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.

Jóval aktívabbak voltak a szarmaták és az avarok a környéken, mint eddig gondolták.