Trump szerint az argentin elnök, Javier Milei is rosszul állt a közvélemény-kutatásokban, de Trump kiállása segített neki, és megnyerte a választást. Orbán felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarország nem csak elvi okokból vesz részt a Béketanácsban, hanem saját biztonsági érdekei miatt is.

Az Egyesült Államok jelentős katonai erőket csoportosított a Közel-Keletre, miközben Irán csütörtökre rakétaindításokat jelentett be.

Miközben az amerikai fél optimistán nyilatkozott a tárgyalásokról, az orosz és az ukrán fél egyaránt nehéznek nevezte azokat.

Ukrajna és Oroszország delegációi szerdán Genfben ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek. Túlzott elvárások egyik oldalon sincsenek.

Az esemény közben az iráni média arról számolt be, hogy ideiglenesen lezárták a Hormuzi-szoros egy részét, ahol a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.

Alá is írta az erről szóló rendeletet.

Steve Witkoff szerint ez az eredménye az alapos és produktív tárgyalásoknak.

Egyébként persze a tárgyalás, amin Trump veje és új Béketanácsának vezető tanácsadója is részt vett, „tartalmas, konstruktív és nagyon őszinte” volt, és Putyin „őszintén érdekelt” a háború diplomáciai megoldásában.

Mivel Donald Trump ingatlanmágnás Putyin-közvetítőjét Moszkvába rendelték az oroszok, valószínűleg Zelenszkij jobbnak látta mielőbb személyesen találkozni az amerikai elnökkel.

A találkozót Witkoff szerint az orosz fél kérte.

Az ukrán elnök szerint „sok mindent el lehet dönteni az új éve előtt”.

Az ukránok szerint a háború súlypontja átkerülhetett Odesszára. Putyin nemrég azzal fenyegetőzött, hogy megfosztja Ukrajnát a tengerhez való hozzáféréstől, megtorlásként az orosz árnyékflotta hajói elleni dróntámadásokért.

A két hadviselő fél álláspontja között továbbra is óriási a szakadék.

Bár optimistán nyilatkoztak a felek, a területi kérdésekről továbbra sincs egyezség.

A terv szerint az ukrán hadsereg kivonulna a terület egy részéről, az orosz erők pedig nem lépnének be oda.