Reméli, hogy lesz erre módja a kormánynak.

Mert ugyan első fokon a sztrájkoló tanároknak adott igazat a bíróság, de az még nem volt jogerős döntés.

Magasabb fizetést, kevesebb tananyagot és befogadó iskolákat ígérnek a pártok. Kivezetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat, megszüntetnék az állami kontrollt, de nem akarják lemásolni a 2010 előtti rendszert sem. Önálló minisztériummal és komoly intézményekkel csábítanák vissza a szakértőket.

Az Eötvös József Gimnázium tanára, Varga Sára sokáig kínosnak érezte, hogy a fizetéséről beszéljen. Azt írja, sok kezdő kollégája már a pályaelhagyást fontolgatja.

Az oltásellenes Szakács Árpád két év alatt messzire került az őt pénzzel és díjakkal elismerő kormányoldaltól.

Ha ez sem hoz eredményt, március 16-án munkabeszüntetés is jöhet.

Alig pár országban van akkora szakadék az átlag diplomás bér és a tanári bérek között, mint nálunk. Ahhoz pedig, hogy valaki a legmagasabb fizetési szintre kerüljön, nálunk kell a legtovább dolgoznia.

Legfőképp ebben keresendő a tanárhiány és az oktatás nehéz helyzetének oka.

2013 óta több mint hatvan százalékkal emelkedett az állami alkalmazott pedagógusok bére a balti országban. Magyarországon alacsonyabbról indult, és 2014 óta 11 százalékot nőtt.

Egy tiltakozó makói tanárnak például kétszer utaltak fizetést.

15 év kemény munka után kereshetnek csak többet az észt tanároknál, akik közül a legjobban fizetettek kicsit kevesebbet kapnak, mint a legjobban fizetett magyar tanárok.

Az államkincstár új bérszámfejtési rendszere lehet a ludas. Az adventi hétvége előtt sokan fizetés nélkül maradhatnak.

Az állami alkalmazottak fizetését vetették össze a hasonló végzettségű, magánszférában dolgozók fizetésével. Éppen Amerika és messze az átlag alatt végeztünk az OECD felmérése szerint. Meglepő, de lenyomtuk az olaszokat és az osztrákokat.

Sőt, nyelvpótlékot sem kapok, pedig 8-10 tárgyat tanítok németül. Szerencsére a kormány segít, mert nem szeretnék, hogy valaki rosszul járjon a béremeléssel.