A Kúria és a Médiatanács elnöke is azon az akadémián dolgozik, amely a Schmidt Mária és Ungár Péter érdekeltségében lévő BIF-től bérli az irodáit.

Szabó nem szeretné, ha harcias testületként, de azt sem, ha egy lojális társaságként maradnának meg az emberek emlékezetében.

Power move a javából, comic con a díszegyenruhák között. Önirónia? Tisztelgés? Vudu? Tömegkulturális utalások? Roger nyúl a pácban. A magyar neoavantgard legújabb mesterműve onnét jött, ahonnan aztán tényleg senki sem várta: a Kúria elnökétől.

Pár nap alatt lezárult az a vizsgálat, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogyan kerülhetett be a lapba a kegyelmi botrányt kirobbantó határozat. Sok bíró túlzásnak érezte a kúriai elnök eljárását.

És csak véletlen, hogy épp az a két kollégiumvezető kap felettest, akik részt vesznek a lap szerkesztésében.

Varga Zs. András soron kívüli vizsgálatot rendelt el Novák Katalin és Varga Judit bukása után.

Varga Zs. András szerint az OBH elnöke mélyebben érintett a Schadl-ügyben, Senyei György szerint a Kúria elnökének „egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása”.

Tavaly Varga Zs. András beszámolójából még ki lehetett bogarászni, hogy miként avatkozott be önkényesen a kúriai kinevezések menetébe. Tanult a „hibájából”, idén a szükséges adatokat már el se küldte.

A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.

Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.

2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.

Az OBH elnöke felhánytorgatta a kamuelszámolásokat és a hat új Skoda Superb beszerzését, a Kúria elnöke szerint viszont a forráselvonás bosszú a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, az igazságügyi reform rendelkezései pedig szinte végrehajthatatlanok.

A szuperaktuális szakmai rendezvényt annyira megpróbálták eltitkolni, hogy még a bírók szervezeteinek sem szóltak, aki meg mégis értesült róla így-úgy, annak valahogy nem maradt hely. A sajtót viszont egyszerűen csak nem engedik be.

Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.

A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.