A brit iparági szereplők kiakadtak a felvetésen.
Világszerte 53,6 millió tonna elektronikai hulladék termelődött 2019-ben, ami 21 százalékkal magasabb a mindössze öt évvel korábbi adatoknál.
Az indiai lett például a delta. Azt remélik, hogy könnyebb lesz így beszélni a variánsokról, és az országokhoz kötött stigmák is megszűnhetnek.
A WHO vizsgálata nem bizonyult túl hatékonynak és meggyőzőnek.
Úgy vélik, 6-8 millióan halhattak bele a covid-19-be az elmúlt másfél évben.
Akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoznak, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak sztrókot, mint azok, akik hetente csak 35-40 órát dolgoznak.
India után a legnagyobb számban Nagy-Britanniában mutatták ki.
A világszervezet súlyosabb kategóriába sorolta át a koronavírus indiai mutációját, amit már több mint 30 országban mutattak ki.
A szervezet járványügyi vezetője ugyanakkor aggasztónak nevezte az indiai mutánst, ami fertőzőbb, mint a vírus eddigi változatai.
Ezzel bekerülhet a kínai vakcina a Covax-programba, mellyel a WHO a szegényebb országokat látja el vakcinával.
India és a dél-amerikai országok kezdeményezik a WTO-nál a vakcinák szabadalmának feloldását. Az kérdés, hogy ez valóban megoldaná-e a világ vakcinaellátásának problémáit, az azonban vitathatatlan, hogy a jelenlegi rendszer nem működik jól.
Pedig Magyarországon a Sinopharm oltások több mint 90 százalékát 60 évnél idősebbek kapták.
Egy másik kínai oltóanyagot, a Sinovac vakcinát is most vizsgálják.
A világon beadott vakcinák 82 százalékát a magas, illetve a felső sávba tartozó közepes jövedelmű országok lakói kapták
Szerinte ezzel nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a saját lakosságuk beoltását lehetővé tegyék, hanem ahhoz is, hogy nyíltan és átlátható módon beszéljenek az oltóanyaggyártásról.