Szabadságharc a mosdóért.

És kire vonatkozik, meg kire nem.

Óriási mutatvánnyal próbálta megakadályozni a külügy, hogy kiderüljön: kik kérdezhetik rendszeresen Szijjártót a nyugatinál szabadabbnak mondott magyar sajtóban.

A Demokrata hetilap harmincadik évfordulójának alkalmából. Szerinte a lap „a magyar hazafias értelmiség bástyája", a főszerkesztő pedig „gondolkodó ember”, akivel öröm együttműködni.

Pár éve még a sajtószabadság egyik fellegvára volt Ázsiában.

A katonák elkobozták az utolsó mikrofont és kamerát is a stáb egyik újságírójának beszámolója szerint.

A sajtószabadságot támogató orosz elnök a nyugati cenzúráról, az olimpiai eszmék nyugati eltiprásáról és a háború nyugati kiprovokálásáról értekezett egy mongol lapban.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jó dolog, de az már látszik, hogy további jogszabályokra is lesz szükség.

A megállapodást magyar részről Kárász Róbert írta alá.

Rohamtempóban dobják össze a független sajtó vegzálására alkalmas jogszabályt, lehetetlen elvárások is a törvénybe kerülhetnek. Az ilyesmit az Alkotmánybíróságnak kellene kiszűrnie, de kérdéses, hogy képes-e erre.

Szuverenitásvédelem szédületes tempóban.

Arról hogy mi történt pontosan, még meg kell kérdeznie Szijjártó Pétert.

Taktikusan nem nevezi meg, pontosan kikre gondol, de mi megkérdeztük. És igen.

Úgy tűnik, eljött az ideje, hogy bevessék a csodafegyvert. Elindult a szuverenitásvédelminek csúfolt autokráciavédelmi hajcihő.

Minden ország megvédi az állampolgárait, ha mások cseszegetik őket. Szóban mindenképp. A miniszterelnök eddig sem tűnt a maga urának, ha Oroszország került szóba. Ezzel a lépéssel beismerte, hogy már annyi mozgásteret sem kap Moszkvától, hogy a szuverenitásnak legalább a látszatát fenntarthassa.