A kedd reggeli lapokban és hírekben jelent meg először a felkavaró hír. Eleinte a részletek még homályosak voltak. Csak annyit tudtunk meg, hogy a négyes villamos elé lépett két nő a gyalogátkelőhelyen, piros lámpánál, majd az ütközést valahogyan sikerült elkerülni. A villamosvezető kiszállt, majd rövid szóváltás után arcon ütötte az egyik nőt. Az átélt jelenettől, és az arcon ütéstől a nő sokkot kapott, térdre esett, és a hasához kapott. Állítólag ekkor derült ki, hogy hathónapos terhes. A vezető visszaszállt a villamosra és elhajtott, majd a végállomásnál kiállt a forgalomból és intézkedést kért. A BKV meghallgatta, majd ideiglenesen felfüggeszette.
Napközben a szóban forgó kismama levelet írt az index.hu szerkesztőségének, és elmesélte saját szavaival az esetet. Addig a pillanatig senki nem tudott többet a történtekről. A magyar média szinte minden hírportálja írt cikket az esetről, és ezek nagy része kommentelhető volt az olvasók számára. És biza kommenteltek is az emberek, szép számmal, ezrével. Ezekről a kommentekről szeretnénk egy kicsit beszélgetni.
“A tömeghisztéria a pszichológiában annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre egynél több embernél jelentkeznek. Rendszerint úgy kezdődik, hogy egyvalaki mások előtt hisztérikussá válik, majd ez a többiekre is átragad. Példa erre sok baleset, ahol az emberek irracionálisan viselkednek: sikoltoznak, rossz felé szaladnak stb.; vagy amikor egy ismeretlen bűnözőtől rettegő tömegnek ártatlan emberek válnak célpontjává. […] Tágabb értelemben tömeghisztériának mondhatóak bizonyos politikai, filozófiai, vallási nézetek elterjedése is. Egy eklatáns példa erre a rasszizmus.” Wikipedia
A kommentek már a legkorábbiaktól nagyon erős, határozott irányt vettek: az első kommentek egyértelműen a tilosban átkelni próbáló nőt tették felelőssé, és felmentették a villamosvezetőt és megértették, miért csattant a pofon. Idővel egyre élesedtek a kommentek. Mondhatni, hogy afféle a lincshangulat alakult ki a kismamával szemben, holott késő délelőttig senki nem tudhatta, mi történt a helyszínen. Egyetlen jelenlevő sem adott interjút, nem tudtuk, hol, hogyan és miképpen került a nő a villamos útjába, és hogyan végezte a villamosvezető tenyere a nő arcán.
Az utolsó idézetben látható szófordulat lett tipikus a későbbiekben. Nemtől függetlenül az emberek elhatárolták magukat a fizikai erőszaktól ("Én? Soha!"), a pofonoktól, az odacsapástól, de… és mindig volt egy nagy "DE", ebben az esetben kivételt tettek. Azaz ebben az esetben, csakis ebben az egyben, teljesen rendben volt, hogy egy közszolgálati alkalmazott, a nyílt utcán, egy vadidegen nőnek lenyomott egy sallert. Sokan bólogattak a hasonló megjegyzésekhez:
“Én elítélem az erőszak minden formáját...de ahogy a másik cikknél is leírtam, most megértem. […] A hölgynek is inkább hálásnak kellett volna lennie a babája és a saját életéért.” - Nő kommentelő, Bezzeganya Facebook csoport
“A pofozkodás nyilván elitélendő és elfogadhatatlan. Azonban, ha valaki áldott álapotban van különösen, jobban oda kell figyelnie saját magára.” - Férfi kommentelő, Index Facebook csoport
“Nem szeretem az erőszakot, de én is lekevertem volna neki egy pofont, ha neki áll feljebb, holott én meg megmentettem az életét....” - Nő kommentelő, Index Facebook csoport
Összességében a reggel folyamán az interneten kommentelő tíz magyarból nem több, mint egy ítélte el a kismama felpofozását. A többiek még súlyosabb „büntetést” róttak volna rá. A kommentelők legalább fele nő volt. Azután a majdnem-baleset főszereplője, a kismama, nyílt levelet írt az Index szerkesztőségének. A levélből megtudtuk, hogy a nő angol, aki bár bevallottan a tilosban próbált átkelni, de rossz irányból nézte a forgalmat megszokásból. Ugyancsak leírta, hogy a pofon nem az elkerült baleset után közvetlenül történt, hanem egy idővel utána, mintegy „büntetésként”. A pofon következtében a szája vérezni kezdett és a hasa begörcsölt. Ezenkívül megemlítette, hogy a rendőrséget hiába kérte segítségért. A levél hatására megenyhültek néhányan a kommentelők közül, bár a nap további részében a villamosvezetőt támogató, és a kismamát sújtó bejegyzések domináltak. Azok a részletek, amiket egyesek felmentő körülményeknek foghattak volna fel, a többség szemében ellene játszottak. A terhességének tényére, ami lehetséges, hogy szabályszegésének és szórakozottságanak okozója volt, mint súlyosbító körülmény jelent meg a „bírái” előtt: „A hölgynek is inkább hálásnak kellett volna lennie a babája és a saját életéért.” Egy női kommentelő, aki a közelgő szentté avatása előtti pár napot az interneten kommentálással tölti, ezt írta: “ÉN IS így voltam, mert ezt nem terhes, hanem áldott állapotnak tekintettem, vártam a gyerekem és MINDEN gondolatom Ő volt ( megjegyzem, azóta is...) (erre "MEGÉRDEMELTE azt a pofont. Bár kettőt kellett volna, egyet a baba nevében is."
A tény, hogy brit (és ezért várta a másik irányból a villamost), így lett lefordítva: "Nincs az a hülye picsa, akit föl ne csinálna valaki. Aztán csodálkozunk, hogy satnyul és csenevészesedik az emberiség. Anglia elvileg azért volt szigetország, hogy az ilyen kretének legalább ne terjedjenek el. Erre tessék!"
Az, hogy 35 fokos kánikula volt, a kommentelők szerint a terhes kismama “bűnét” egyáltalán nem enyhítette, ellenben a sofőrével, aki a szegény a (légkondicionált Combinóban!) kénytelen odafigyelni egész nap.
Délután fél négykor jelent meg az a poszt, ami egyértelműen a kommentelőkre dobott sarat, “Magyarország leggusztustalanabb kommentelői gyalázzák a felpofozott terhes nőt” címmel, a Cinken. Ezután, a kommentek lelassultak. Nem szűntek meg, de egyre kevesebb lett. A blogokon és Facebook-oldalakon egyre erősebbek lettek a nőt védő és az erőszakot bíráló kommentek. Sőt, mi több, a gyalázkodó és kövező kommentek egy része nyomtalanul eltűnt. Talán, esetleg, páran a tükörbe néztek?
A következő kérdéseket szeretném az asztalra kitenni megbeszélés céljából:
Elfogadható-e, hogy egy férfi, aki jelentős súlyelőnyben van, bármilyen (és most szó szerint értem, hogy bármilyen) okkal odasózzon egy nálánál kisebb és védtelenebb emberi lénynek, legyen az gyerek, nő (szingli vagy terhes) vagy nálánál kisebb férfi?
Elfogadható-e, hogy egy közszolgálatban dolgozó a nyílt utcán pofon csap egy másik embert, mert úgy érzi, hogy a munkáját, vagy más emberek testi épségét veszélyeztette?
Elfogadható-e, hogy bárki, bárhol önbíráskodáskodik 2013-ban egy un. jogállamban?
Elfogadható-e, hogy egy lehetséges baleseti helyzet (ami NEM vezet balesethez), előidézéséért Magyarországon testi sértés jár?
Elfogadható-e, hogy a rendőrség nem hajlandó segíteni egy testi sértés áldozatának a nyílt utcán?
Elfogadható-e, hogy a tömegközlekedés dolgozói stresszes helyzetben az utcán fizikai erőszakra vetemednek?
Mi az a stresszküszöb, az a fajta “elborult az agya” helyzet, ami indokolja egy terhes nő véresre pofozását és kórházba juttatását (avagy: mikortól “érdemli meg?”)
Ha az illető nő tényleg megérdemelte a pofont (vagy kettőt, vagy többet), akkor mely közlekedési szabálysértés indokolná még egy elkövető azonnali megpofozását? Gyorshajtás? Tilosban átkelés? (Személyautó előtt ok, de tömegközlekedési jármű előtt, amin emberek felborulhatnak nem???) Kanyarodás jelző használatának elmulasztása? Stop táblánál a teljes megállás elmulasztása? A záróvonalon való áthaladás? Gyerekülés helytelen beszerelése? A kézifék behúzásának elmulasztása? (erről a minap írt itt egy kismama, a kocsi gurult egyet, és az ő “büntetése” az autó kulcsainak azonnali elkobzása volt a férj által. Azóta meg akarom kérdezni tőle, hogy vajon ő is elkobozza-e a férjtől a kulcsokat, ha ő csinál butaságot a kocsival?)
Tényleg komolyan gondolják azok, akik a tilosban átkelő nőt hibáztatják, hogy az áldozat (mert ő az volt) hibáztatása megvédi őket attól a tudattól, hogy esetleg ők, avagy lányaik, fiaik, anyáik lesznek a következők, akik “megérdemelnek” egy jó nagy pofont, esetlegesen köztéri lincselést egy figyelmetlenségi hibáért?
És végül, a legégetőbb kérdésem: mi a fene baja van az embereknek, és miért gyűlölitek ennyire egymást?
Másutt
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.