Bár az emberi metabolizmus alapvetően lenyűgöző dolog, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a diszkrét folyamat, mely során egy ízletes hamburgerből ürüléket gyártva energiát termelünk, jelentős hőleadással is jár. Ha már utaztak nyáron tömött metrón, tán értik, miért vagyok hajlamos nyaranta szimplán kályhát látni embertársaimban.

Az ember vad gondolatokra ragadtatja magát ilyenkor. Mennyi hőt ad le velem szemben a Bede és a Kerner? Mennyivel lenne hűvösebb, ha nem ülnének itt? És megakadályozhatnánk-e a globális felmelegedést az emberiség kiirtásával? A vulgártudományos ökofasizmus jegyében következzenek a válaszok, csak előbb egy disclaimer:

Ne gondolja, hogy most egy szakszerű, tudományos cikket olvas. Inkább afféle játékos gondolatkísérlet ez, tele durva leegyszerűsítésekkel. Öt kilométeres magasságban például már sokkal kevésbé sűrű a levegő, hát még 30 kilométeres magasságban. Ezt mégis figyelmen kívül hagytam. Ahogy nyilván még ezer mást is. Szívesen veszem, ha akár ezeket a számításokat is pontosítják. De még viccesebb lenne, ha más dolgokat számolnának ki. Engem az érdekelt, hogy a kollégáim mennyire fűtik fel az irodát. De az is érdekes lehet, hogy hány utas kell egy szokás szerint fűtetlen MÁV-vagon felfűtéséhez télen, vagy hogy mennyivel több energiára van szükség egy Combino lehűtésére a késődélutáni csúcsforgalomban, mint a koradélutáni pangásban.

Kezdjük a jó hírrel! Csak azért, hogy hűvösebb legyen, nincs értelme kiírtani az emberiséget. Hiába vagyunk már 7,17 milliárdnyian, még ennyi ember is legfeljebb kétezer köbkilométer levegőt lenne képes egy óra alatt egy fokkal felfűteni. Ami nem sok, a földön saccra úgy 15 375 934 039 köbkilométer levegő van. Ennyi levegőt 7 687 967 óra - cirka 878 év - alatt fűtene fel egy fokkal az emberiség. Az emberiség kiirtásával így legfeljebb a kánikula miatti nyavalygást szüntethetnénk meg. Fun fact: ha valamiért a teljes emberiséget bele akarnánk gyömöszölni egy dobozba, elég lenne hozzá egy darab 1km³ űrtartalmú is. Mondjuk ehhez az is kell, hogy az emberiséget ledaráljuk és pépesítsük a jobb helykihasználás végett.

Így számolok én

• A föld átlagos sugara 6373 km
• Az atmoszféra vastagsága 30 kilométer
• Egy m³ levegő súlya: 1,205 kilogramm;
• Egy m³ levegő hőkapacitása 1,005 kJ/kg.K;
• Egy m³ levegőt 1211 joule energiával tudunk egy fokkal felfűteni
• Egy hagyományos tégla 25x12,5x6,5 centis, súlya 3 kiló;
• A hagyományos tégla hőkapacitása 0,9 kJ/kg.K
• Egy irodai munkát végző ember átlagosan 120 watt hőt ad le, ebből 22 fokon 78 watt, 28 fokon már csak 50 watt termel hőt, a többit felszívja a párolgás, kondenzáció;
• Ha számítógépezés helyett mondjuk sportolnánk, egyből 430 wattra nőne a teljesítményünk. Ebből egy 22 fokos helyiségben 170, egy 28 fokosban már csak 132 watt termelne hőt.
• Az iparági standardok szerint ahhoz, hogy a !!444!!! irodájának 210 légköbméteres központi helyiségét 20 fokosról 21 fokosra fűtsük télen, 125 emberre lenne szükségünk.

Ráadásul mindez csak akkor igaz, ha nem számolunk hőveszteséggel, tehát ha a földi légkör egy tökéletesen hőszigetelő burokban volna, és a föld egyáltalán nem sugározna hőt a világűrbe. Illetve még az is kéne hozzá, hogy minden ember napi 2000 kilokalóriányi - köznapi, a táplálék energiatartalmát jelölő értelemben a kilokalóriát hívjuk kalóriának - táplálékot égessen el tökéletesen és sugározzon ki mindenféle veszteség nélkül. Ez esetben igaz, hogy 3,34 millió ember egy óra alatt egy köbkilométer levegőt fűt fel egy fokkal.

Idealizált levegőnk húsz fokos, egy köbmétere 1,205 kilogramm, hőkapacitása pedig 1,005 kJ/kg.K. A kettő szorzata adja ki azt az 1211 joule energiát, amennyire szükségünk van ahhoz, hogy egy fokkal felfűtsük.

Idealizált, napi 2000 kilokalóriát fogyasztó emberünk pedig nagyjából óránként 100 watt hőt termel, mert 2000 kilókalória az 8,37 millió joule, ami óránként cirka 350000 joule, és mert Watt=j/s, ez kb 100 watt óránként.

Ha a világ így működne, az nagyon rossz volna. Ebben az esetben egymagam óránként 297 köbméter levegőt fűtenék fel egy fokkal. És mert egy nagyjából 210 köbméteres helyiségben dolgozom nyolcadmagammal, itt nyolc óra alatt úgy 90 fokkal lenne melegebb.

Ezen a ponton két dologra is rájöttem. Hogy a világ ennél szerencsére összetettebb, és hogy mit is tanulnak évekig a műegyetemeken. Kezdjük azzal, hogy nem adok le óránként tisztán száz watt hőt. Egy 24 fokos irodában ülök a számítógép előtt. A már hivatkozott Engineering Toolbox adatai alapján ilyenkor 120 watt hőt termelek, amiből már csak 70 melegíti a környezetemet, 50 wattot elnyelnek az olyan endotherm folyamatok, mint pl az izzadás, vagy a párakicsapódás.

Ha 28 fok lenne a szobában, már energiám nagyobb részét nyelnék el ezek a folyamatok, és már csak 50 wattal fűtenék. Visszatérve a kályhás hasonlathoz, az építőiparban ökölszabályként légköbméterenként 50 watt fűtési teljesítménnyel számolnak a radiátoroknál, így az ipari standardok szerint ha valamiért a 28 fokos irodát 29 fokosra akarnánk fűteni, ahhoz 210 emberre volna szükségünk. Ami máris jobban hangzik annál, hogy nyolcan csinálunk 120 fokot.

Egy irodában ugyanis nemcsak a levegőt, de a falakat is fűtenénk, és ha éppen nem negyven fok volna odakint, akkor magát az utcát is, de ebbe talán ne is menjünk bele. Ha valakit nagyon érdekel, a hagyományos tégláé 0,9 kJ/kg.K, és ilyenből, ha csak egy sorban rakták is vagy 25 tonna vesz körbe az irodában. Vagyis már csak ennek a felfűtéséhez kéne még 22,5 millió joule energia kéne, annyi, amennyit egy óra alatt egy 24 fokos irodában 90 ember adna le.

Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már a termodinamika törvényei, az entrópia, stb is bejönne a képbe, és válaszolni kéne arra is, hogy mi történik 37 fok felett. Ezt épp ésszel én már képtelen vagyok felfogni - pedig egy szászországi hajnalon egyszer már a kvantumok szuperpozícióját is sikerült. Igaz, annak se vettem hasznát. Ehelyett inkább levonom a praktikus következtetéseket:

• Melegben a legjobb vastag falú helyiségekben lenni. Mondjuk a Szent István Bazilika pincéjében. Vagy egy barlangban.
• Ahol sok ember van zárt térben, ott melegebb van. Válasszon olyan helyet, ahol kevés ember van.
• Akármennyire is idegesíti a hőség, ne kezdje lemészárolni embertársait. Gyakorlatilag semmi hatásuk sincs a környezet hőmérsékletére, viszont a bomló holttestük is termel hőt!