• A Moldovai Köztársaság Románia mellett a világ másik országa, ahol románok vannak többségben.
• A két világháború között 22 évig volt Románia része.
• Băsescu román elnök nem először, de most szokatlanul nyíltan arról beszélt, hogy céljuk a két ország egyesítése.
• Erre viszont sem pénzük, sem diplomácia erejük nincs.
• Ha mégis megtörténne, attól Erdély nem lesz Magyarországé.
• Viszont egy apró, 170 ezres közösség miatt már nehéz lenne visszaverni a magyar autonómiára vonatkozó igényeket.

Kezdjük egy gyors ismertetővel. A Moldovai Köztársaság (továbbiakban Moldova, néha Besszarábia) harmadakkora, mint Magyarország. 3,6 millió lakosa van. 2004-es adatok szerint a lakosság 70 százaléka vallotta magát moldávnak, 11 százalék ukránnak, 9 százalék orosznak, 4 százalék gagauznak, 2 románnak.

Két fontos folyója, a Prut, ami elválasztja Romániától, és a Dnyeszter, ami elválasztja egy olyan államtól, amit senki nem ismer el a világon, de erről később. Hivatalosan Románia és Ukrajna között fekszik.

Viharos a történelme, a nagyjából a mostani Moldovának megfelelő Besszarábia tartozott magyar, lengyel, majd török fennhatóság alá, 1812-ben szállták meg az oroszok. A kisinyovi népgyűlésre hivatkozva, és az orosz polgárháborút kihasználva Románia az első világháború végén bevonult Besszarábiába. A békeszerződések végül oda is adták a területet Romániának. Az oroszok ezt nem fogadták el, a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján az első adandó alkalommal megszállták Besszarábiát. A Szovjetunió 15. tagállama lett, deportálták a lakosság majdnem 15 százalékát és bevezették a cirill ábécét. 1941-ben a németek oldalán harcoló Románia visszaszerezte, 1944-ben aztán a szovjetek megint bevonultak, és a párizsi békeszerződés szentesítette is, hogy a Szovjetunióhoz tartozik.

Moldova 1991-ben vált ki hivatalosan a Szovjetunióból, és lett önálló állam. Ekkor a gagauz többségű, az ország déli részén lévő, 170 ezres Gagauzia és a keleti határnál lévő, együttesen ukrán-orosz többségű Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság is bejelentette kiválását. Az előzővel sikerült kiegyezni, és végül a terület autonómiát kapott. Az utóbbival viszont nem, még miniháborúval sem sikerült bent tartani őket, ami nem csoda, hiszen doni kozákok mellett a szovjet hadsereg támogatását is élvezték a szakadárok. Moldáv fennhatóság így nincs a Dnyeszteren túli, nagyjából Csongrád megyényi területen, de a világon senki nem ismeri el önálló államnak, még Oroszország sem. Félmillióan ember él itt, a címerük elég meggyőző:

Ennyit a történelemről, de ez fontos volt a továbbiak megértéséhez. Talán még annyi, hogy a moldáv parlament 1994-ben szavazott arról, hogy az ország csatlakozzon-e Romániához. Két százalék támogatta csak.

Băsescu nem először állt ki az egyesülés mellett, bár ennyire nyíltan talán még sohasem. Mit is mondott szerdán a román elnök?

"Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal"

A román közszolgálati tévében nyilatkozott szerda este. A műsorban beidéztek egy friss közvéleménykutatást, miszerint a románok 51,7 százaléka gondolja, hogy Moldova inkább Romániához és az EU-hoz tartozik, és csak 25,7 százalékuk hiszi, hogy Moldova Oroszországhoz áll közelebb. A megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrációja nem lenne lehetséges.

Băsescu elmondta, nem ismerte a közvélemény-kutatást, de ha a közvélemény nem kedvezne az egyesülésnek, akkor is ezt képviselné.

„Függetlenül attól, hogy mi a románok véleménye, itt államérdekről, Románia hosszú távú érdekeiről van szó” – magyarázta az elnök, hozzátéve: amikor egy népnek lehetősége van az egyesülésre, nem fog lemondani erről.

Az elnök szerint senki sem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie, de Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést.

Tavasszal is ment már egy menet, amikor harminc román civil szervezett kezdeményezte, hogy foglalják törvénybe Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését. Azt kezdeményezték, hogy első lépésben minden olyan román állampolgárságot kapna, aki román nemzetiségűnek vallja magát. Becslésük szerint ez 2,9 millió ember, Moldova lakosságának 72,20 százaléka. Ők egyenlő jogokat élveznének a romániai munkapiacon, illetve évente legalább kétezren állami ösztöndíjjal tanulhatnának Romániában.

A Népszabadság idézte Iulia Modigát, a kezdeményező civil szervezetek szóvivőjét, aki azt mondta, hogy a román lakosság jelentős hányada támogatja az egyesülést, gondok a Pruton túl vannak. A Moldáviában élőknek csak negyede uniópárti. Abban ugyanakkor látnak biztató jeleket, hogy a a moldvaiak fele igényt tart a román állampolgárságra. Nem nehéz kitalálni, hogy az ezzel járó EU-s útlevél és a szabad munkavállalás a vonzó számukra.

A moldávok többségét leszámítva például az oroszok. A korábbi érdekszféra EU-hoz közeledése látványosan nem tetszik nekik, Ukrajnát is elgáncsolnák, és bár Moldova nem közvetlen szomszédjuk, de jelentős orosz kisebbség él az országban, Oroszország pedig Moldova legnagyobb kereskedelmi partnere, egyebek között a legfontosabb moldáv exportcikk, a bor felvásárlója. Miután Moldva Európa legszegényebb állama, az orosz lábat kirúgni alóla óriási kockázat. Különösen úgy, hogy Románia saját gazdasági problémáival is rettenetesen nehezen, IMF-felügyelet alatt küzd meg.

Az orosz külügyminiszter nyáron például román kollégájának azt mondta:

Egyrészt nyilván előjönne újra Trianon revíziójának óhaja, és nemcsak nálunk horgadna fel a határok megpiszkálásának kérdése, hanem Bulgáriában is Dél-Dobrudzsa miatt.

Ennél azért reálisabb szempontokkal számolt a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet. Elemzésük szerint az mindenképpen kedvezőtlen lenne, hogy a mintegy négymillió új román állampolgár miatt csökkenne a magyarok aránya. Viszont az már izgalmas kérdés, hogy mit kezdene Bukarest a moldovai gagauzok 1994 óta meglevő autonómiájával. Azt felszámolni ugyanis EU-tagállamként nem lenne szalonképes lépés, de az is nehezen védhető álláspont lenne, ha megtartaná, a magyar közösségtől viszont továbbra is megpróbálná megtagadni az autonómia visszaállítását.

Jelenleg ugyanis amennyira nagy rajongója Băsescu a román-moldáv egyesülésnek, annyira mereven utasítja el a székelyek autónomáját. Ezt üzente nyáron:

„Autonóm régióról szó sem lehet. Románia egységes nemzetállam, amelyben nem lehet valaki még önállóbb, mint maga az ország. Az ország nagyon jó törvényekkel rendelkezik a kisebbségek védelmére, de egyesek azt hiszik, hogy ezen szabályozások határait önkényesen kitolhatják. Idén az erdélyi magyarok elérték tűrőképességünk határára, sőt: amit tettek, az már túl sok”.

Még tavasszal, a román Adevarulban írta Cezar Maroti, hogy a Moldovai Köztársaságban élő orosz kisebbség a legnagyobb akadálya az egyesülésnek. Szerinte ugyanis az ott élő orosz anyanyelvű lakosoknak sokkal jobb a helyzetük, mint a romániai magyaroknak, és érthető, ha nem akarnak olyan államhoz tartozni, ahol nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban.

„Amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fogunk viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést a Moldovai Köztársasággal, akkor az első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről, és tiszteletben kell tartaniuk minden romániai kisebbséget, különösképp a legnépesebbet közülük, a magyart” – írta Maroti.

A két ország egyesülése alighanem még arrébb lesz, ha egyáltalán. Addig kis lépésekkel közelednek. Így azzal, hogy augusztus óta jogszabály mondja ki: az eddig oroszul és románul oktatott moldáv szolgálati kutyákat a jövőben kizárólag románul fogják kiképezni, mégpedig annak a szerződésnek az alapján, amit Románia és Moldova belügyminiszterei írtak alá. Ez csak azért okozott kisebb meglepetést, mert szakkönyvek hiánya miatt még Romániában is németül és franciául képzik ki a kutyákat.