Mióta beléptek az Európai Unióba, a közép-európai fővárosok egy része már lehagyta Bécset, de amelyik nem, az is egyre jobban behozza. Varsóban, Pozsonyban és Prágában már magasabb az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson mérve), mint az osztrák fővárosban. Ezzel véget érhet Bécs uralma, miután a város évszázadokig igazodási pont volt Európa közepén, írja Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet munkatársa legújabb elemzésében.

Darvas leírja, hogy Budapest is közeledik Bécshez, ahogy a többi új tagállam fővárosa is folyamatosan hozza be a lemaradást. Ljubljana az egyetlen főváros, ami továbbra is egyre rosszabbul teljesít. Ez a közeledés különösen a dél-európai fővárosokhoz képest érdekes, amelyek a bővítés óta semmit nem közeledtek Európához, sőt, 2009 óta egyre inkább lemaradnak. Rómában, Madridban és Lisszabonban az egy főre eső GDP akkora, mint Pozsonyban, Prágában és Budapesten.

Persze a GDP/fő Darvas szerint is csak az egyik gazdasági mutató, ami számít. A cégek bevétele például sokszor aránytalanul nagyobb, ezért a valódi fejenkénti GDP alacsonyabb a hivatalos adatnál. Ráadásul Bécs korábban sokáig a világ 5 legélhetőbb városa között volt. Ezt a közép-európai fővárosokról egyelőre nem lehet elmondani. Persze csak egyelőre. A folyamatos GDP-növekedés előbb-utóbb magával hozza a többi mutató fejlődését is.

Persze a fővárosok mindig sokkal fejlettebbek, mint az országok többi része. De ettől függetlenül a többi régió is folyamatosan közeledik az uniós átlaghoz. Két kivétellel. Szlovénia és Ciprus most visszaesik épp, de ez leginkább a bankproblémáik miatt van. Magyarország és Csehország pedig az utóbbi években nem nagyon közeledett az uniós átlaghoz. Darvas szerint ez azért van, mert mi nem tudjuk úgy kiaknázni az EU-tagságot, mint a többiek.

Egy korábbi tanulmányára hivatkozva egyébként azt írja, hogy az EU-csatlakozás évente átlagosan a GDP fél százalékával segítette a gazdasági növekedést az új tagországokban. Ez nagy segítség (annak ellenére, hogy más tanulmányok ennél nagyobb számokat mondanak).

Darvas szerint a gazdasági növekedést több dologgal segítette az uniós csatlakozás:

• Az uniós törvények elfogadásával javultak a piaci körülmények az országokban. 
• A közös piac felpörgette a versenyt.
• Több közép-európai cégből európai cég lett.
• Az, hogy más országokban is tanulhatunk, segített a know-how vándorlásában.
• Az rengeteg támogatási pénz sokat fejlesztett az országok infrastruktúráján.