Másfél hónapja, június 18-án három európai országban befagyasztották az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, illetve az állami propagandaadó, a Russia Today bankszámláit.

Ez volt az első alkalom, hogy orosz állami javakat foglaltak le a hágai Nemzetközi Döntőbíróság 2014. július 28-án hozott döntése alapján, amellyel

50 milliárd dollár kártérítést ítéltek meg a Jukosz orosz olajvállalat egykori főrészvényeseinek.

Pár nappal később az Európai Emberi Jogi Bíróság párhuzamos ítéletében további 1,9 milliárd kártérítésre kötelezte az orosz államot, amit a 2007-ben felszámolt Jukosz 55 ezer kisrészvényesének kéne megfizetnie.

A döntőbíróság - melynek három bírájából egyet szokás szerint Oroszország jelölhetett alperesként - egyhangú döntésében megállapította, hogy Oroszország

politikai indíttatásból lehetetlenítette el a Jukosz működését, és túrta ki tulajdonosait.

A Jukosz Mihail Hodorkovszkij oligarcha olajcége volt, akkoriban a világ egyik legnagyobb vállalata. Amikor Hodorkovszkij 2003-ban kényelmetlenné vált Putyinnak, az orosz hatóságok adóelkerülés vádjával gyakorlatilag csődbe vitték, majd államosították a céget, megfosztva ezzel a részvényeseket vagyonuktól.

És bár a bíróság elismerte, hogy a Jukosz adóoptimalizálási gyakorlata is hagyott kívánni valót maga után - ezért a 67 milliárd dolláros kárigényt 25 százalékkal mérsékelte is ítéletében -, minden korábbinál több, az addigi rekordnál húszszor nagyobb kártérítésre kötelezte az orosz államot.

Az ilyen kártérítések behajtása nem egyszerű feladat, Oroszország például annak ellenére megtámadta a döntőbíróság döntését, hogy erre jogilag elvileg nincs is lehetősége:

Oroszország, ami amúgy a perben nemzetközi sztárjogászokkal képviselte magát, és ugye az egyik döntőbírót is jelölte, utólag megkérdőjelezte a döntőbíróság joghatóságát.

Oroszország arra hivatkozott, hogy az ítéletet az Energia Karta Egyezmény alapján hozták meg, amit ugyan Oroszország 1994-ben aláírt, de sosem ratifikálta, 2009-ben pedig ki is vonult az egyezményből - de addigra a döntőbíróság közbenső ítéletében már úgy döntött, hogy az mégis vonatkozik rá.

Akárhogy is, Oroszország nem fizetett, ezért a pernyertes főrészvényesek élve a New York-i Egyezmény adta jogukkal élve több országban is bírósághoz fordultak, hogy az orosz állami vagyon lefoglalásával érvényesítsék kárigényüket - ez alapján fagyasztották be Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában a TASZSZ és az RT vagyonát.

A részvényesek az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a bírósághoz fordultak. Az amerikai bíróság ezután levélben értesítette Oroszországot, hogy hatvan napja van reagálni a beadványra, amire válaszul Oroszország

levélben azzal fenyegetőzött, hogy "arányos válaszként" maga is amerikai vagyonelemeket fog lefoglalni Oroszországban.

Ez már önmagában is elég távol áll a nemzetközi jogtól, de Oroszország nem amerikai állami vagyon lefoglalásával fenyegetőzött, hanem azzal, hogy amerikai magánszemélyek és magánvállalatok vagyonát fogja lefoglalni.

Vagyis olyanok magántulajdonát, akiknek még csak érintőlegesen sincs semmi közük a jogvitához.

És hogy ezt mennyire komolyan gondolják, azt jelzi, hogy az elnöki akaratot mindig és minden körülmények között azonnal végrehajtó orosz törvényhozás júliusban már törvényt is elfogadott arról, hogy az orosz állam

előzetes figyelmeztetés nélkül lefoglalhatja a külföldi vagyontárgyakat Oroszországban.

Hogy ez miért jó Oroszországnak, az egyelőre rejtély. Az országgal szemben 2014 óta egyre szigorúbb szankciók vannak érvényben az ukrajnai háború miatt, ezek pedig már eddig is jelentősen korlátozták a nyugati tőke oroszországi befektetéseit. Most, hogy Oroszország a külföldi vagyon lefoglalásával fenyegetőzik, az inkább arra ösztökélheti a szankciók közepette még Oroszországgal üzletelő nyugati vállalatokat, hogy kimenekítsék vagyonukat az országból.

Összességében pedig úgy tűnik, hogy Oroszország újabb, elég fölöslegesnek tűnő frontot nyitott az új hidegháborúban, és az általa is aláírt nemzetközi egyezmények felrúgásával egyre inkább távolodik a nemzetközi jogrendtől. (Via Financial Times 1, 2, 3. Címlapkép: AFP PHOTO /  RIA NOVOSTI / KREMLIN POOL / DMITRY ASTAKHOV)