Nehéz úgy üzenni Brüsszelnek, ha a plakátokat nem látják uniós politikusok, mert nem jönnek ide. 

Úgy tűnik, hogy egyre jobban elszigetelődik Orbán Viktor Nyugat-Európában. És ehhez kevés lesz a belföldi híveket hülyíteni olyan feltűnően lelkes beszámolóval, mint amit az Origó természetesen névtelen szerzője írt az európai néppárt március végi, kétnapos máltai közgyűléséről, ilyen valószínűtlen mondatokkal:

„Külföldi újságírók között is téma volt, hogy a magyar miniszterelnök egyetlen nap alatt hány politikussal tárgyalt. Őszintén meglepődtek, hogy hogyan lehet végigcsinálni ennyi tárgyalást, fontos politikusokkal, nehéz és aktuális témákról.” 

Aztán galériával is alátámasztják a nagy munkabírású miniszterelnök „valószínűtlenül sok tárgyalását”. Sajnos oda kellett írni azt is, hogy kik ültek le pár mondatra Orbánnal: 

• Lulzim Basha, az Albán Demokrata Párt elnöke, 
• Pedro Agramunt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke,
• Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök,
• Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök,
• Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke,
• Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár
• Bojko Boriszov ügyvivő bolgár miniszterelnök, 
• Simon Busuttil máltai ellenzéki pártvezető.

Kimaradt az Origo listájából, hogy Orbán tárgyalt Silvio Berlusconival, az ellenzéki jobbközép Forza Italia vezetőjével, a már 80 éves volt miniszterelnököt meg is hívta Magyarországra. És az ukrajnai magyarok kettős állampolgárságáról egyeztetett a magyar kormányfő az ukrán elnökkel is.

Vagyis ott tartunk, hogy míg pár éve ilyen eseményeken rendre időt szakított például Angela Merkel egy rövid beszélgetésre Orbánnal, mostanra ez megszűnt. Orbán felszólalt ugyan Máltán, de az itthon jól ismert paneljeit - amit annyival egészített ki, hogy hangyáknak nevezte a menekülteket - a Financial Times tudósítója szerint kínosan feszengve hallgatták a politikustársai, majd inkább senki sem válaszolt a beszédére. (A kormany.hu szerint Orbánnak azt a gondolatmenetét, hogy nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor "populistának hívnak minket", mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok, a hallgatóság nagy tapssal fogadta.) Merkel később azt mondta: helyes döntés volt a menekültek nagy számban történő befogadása a nagy bevándorlási hullám idején, 2015-ben, az EU korábban félrenézett, így alakulhatott ki a humanitárius katasztrófa. 

Azért is nagyon kellemetlen, hogy már az ilyen sokrésztvevős találkozókon is kerülik a magyar diplomáciát a németek vagy komolyabb európai politikusok, mint amilyen a máltai néppárti kongresszus vagy az uniós csúcstalálkozók, mert a klasszikus kétoldalú találkozók (például Merkel utazik ide vagy Orbán Berlinbe) megszűntek. Miközben Angela Merkel április elején Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfőt is fogadta Berlinben, hogy együtt ünnepeljék a 25 éve kötött barátsági szerződéseket, Orbán nem kapott meghívót. A Magyar Nemzet a közelmúltban írta meg, hogy magyar részről komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy legalább Szijjártó Péter találkozzon német kollégjával, de az sem jött össze. 

Hogy gazdaságilag mennyire fontos partner Németország, azt Orbán sem győzte eleget emlegetni a közelmúltig. A magyar kormány rossz megítélése miatt ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint arra sem lehet igazán számítani, hogy újabb nagy német beruházások érkeznek Magyarországra. Addig is arról győzködi a magyar kormányszóvivő a német kormányt, hogy megtévesztette őket is Soros a hazugságaival. 

Orbán helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy szoros szövetsége, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, akivel korábban közösen bírálták Merkelt a menekültek befogadása miatt, kiegyezetett a német kancellárral. Közben pedig - mint az a CEU-ügyben kiderült - a magyar kormányfő elveszítette a szintén német, az Európai Néppárt frakcióját vezető Manfred Weber támogatását is, aki saját beszámolója intenzív véleménycserét folytatott Orbánnal telefonon a CEU-ról. Orbán aztán levélben sorosozott neki. 

Az európai néppártban megerősödött azoknak a hangja, akik szerint a Fideszt ki kellene zárni az EPP-ből. Bár a Fidesz 11 (plusz a KDNP 1) kinti képviselője még fegyelmezetten szavaz együtt a néppárttal, de Orbán már nagyon kínos az EPP-nek. Hogy eljutnak-e a kizárásig, netán a Fidesz előbb lép ki sértődötten a frakcióból, még nem tudni. Mindenesetre Bayer Zsolt az Echo TV-s Sajtóklubban arról beszélt, hogy tudomása szerint a Fidesz megpattan és a visegrádi országokkal közösen alakít egy frakciót. Arra csak sejtelmesen válaszolt Orbán Viktor újságíróbarátja, hogy ezt csak ő gondolja-e így vagy tud is ilyen szándékról. Az nem egészen világos, hogy Orbán miatt miért lépnének le a V4-ek néppárti képviselői is, ráadásul a frakcióalakításhoz kevesen is lennének. 

Mindenesetre ha a Fidesz kilép/kidobják, akkor a nagy munkabírású miniszterelnök olyan villámbeszéléseket sem tud majd folytatni, mint amiért elalélt az Origo tudósítója Máltán. Ezzel pedig még jobban elszigeteli magát a magyar kormány Európában. 

A tavalyi kvótanépszavazás után a tavalyi év végéig Orbán Viktor uniós kormány- és államfők közül kétoldalú megbeszélést csak Robert Ficó szlovák kormányfővel folytatott (az EU soros elnöki feladatait ellátó Szlovákia miniszterelnökét a kvótanépszavazás eredményéről tájékoztatta Pozsonyban), Londonban fogadta Orbánt Theresa May, a Brexitet levezénylő, éppen ezért mindenkivel tárgyaló brit miniszterelnök, kitüntette Roszen Plevnelievet, a bolgár elnököt és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt, fogadta az unió soros elnökségre készülő, ezért tagországokat látogató máltai kormányfőt, valamint Andrej Kiska szlovák államfőt. És Krakkóban találkozott Beata Szydlo lengyel kormányfővel. eközben decemberben azt nyilatkozta, hogy Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított ország volt, addig mára a magyar politika "a győztesek politikája lett".

Az idei év eddig még szegényesebb. Kétoldalú megbeszélést Orbán uniós vezető politikusokkal már alig folytatott. Januárban Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével tárgyalt az EPP brüsszeli székházában. Daul Orbán régi szövetsége, aki 2014-ben még egy Békemenetre is eljött hogy kampányoljon a Fideszért. A CEU-ügy miatt viszont most már ő is helyre tette Orbánt. A márciusi, legendás máltai tárgyalássorozatról pedig volt szó már feljebb. 

Közben Orbán Budapesten fogadta Vlagyimir Putyint, mostanra az egyetlen külföldi államfőt, aki rendszeresen jár Budapestre és látogatja meg őt Orbán. Még telefonon is beszéltek, miután az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a paksi atomerőmű-beruházás magyar állami támogatást kapjon.

Nem lankad Orbán lelkesedése, hogy Magyarországot valahogyan feltegye a kínaiak térképére. Májusban utazik Pekingbe, hogy aláírják a kínai–magyar stratégiai megállapodást (amit megkötött már egyébként Lengyelország, Románia és Szerbia) és az év második felében Budapesten lesz a Kína-Kelet-Közép-Európa éves csúcstalálkozó helyszíne (tavaly Rigában volt). 

Ez kb. már elég is volt, hogy Szijjártó Péter az év elején azt mondja, 2017-ben diplomáciai rekordévre készülnek. Putyin budapesti vizitje és Orbán pekingi útja, valamint a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó mellett ide sorolta még, hogy Magyarország lesz a V4-ek soros elnöke, ennek keretében Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Budapestre jön, lesz magyar-iráni gazdasági vegyesbizottság és - mondta még az év elején Szijjártó - Trumppal is találkozik Orbán. 

Csakhogy Donald Trumppal messze nem úgy alakultak a dolgok, mint amire Orbán számított. Novemberben Orbán egy interjúban közölte, hogy meghívta őt Trump Amerikába, amire Orbán saját elmondása szerint megjegyezte, hogy rég nem járt ott, mert „fekete bárányként” kezelték, amire Trump állítólag nevetve annyit válaszolt, hogy őt is. Aztán Orbán írt egy gratuláló levelet Trumpnak a beiktatására, amire több mint egy hónappal később kapott csak egy semmitmondó válaszlevelet. A CEU-ügyben pedig úgy elszámolták magukat Orbánék, hogy a washingtoni nagyköveten, Szemerkényi Rékán verték el a port, közben olyan leckét kaptak az amerikai külügytől, amit a mai napig nem értenek, vagy azzal próbálják magyarázni, hogy ezek még Clinton emberei, és Trump nem is tud az egészről. Az atlanti kapcsolatban egyetlen jele, hogy Budapesten járt a NATO-főtitkár. 

Szijjártó szintén év végén azt mondta: „Az elmúlt időszakban képviselt politika nyomán azon kevesek közé tartozunk, akik a régiónk életét meghatározó jelentős hatalmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tartanak fenn, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is.” Ebből jelen pillanatban lehúzhatjuk Németországot és az Egyesült Államokat, de kétségtelen tény, hogy Orbán Viktor minden más, a szavazás érvényességében kétkedő uniós vezetőt megelőzve gratulált Erdogan török elnöknek a teljhatalmat biztosító alkotmánymódosításhoz. Csak az azeri és a fehérorosz diktátor előzte meg a magyar kormányfőt.

Vagyis most ott tartunk, hogy Orbán EU-csúcsokra, V4-es megbeszélésekre és néppárti kongresszusokra jár csak rendszeresen uniós országokba, utóbbira lehet, hogy már nem sokáig. Budapesten Putyin visszatérő vendég, a szintén kerítésépítő bolgárokat szeretjük, a sorosozó Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőt is, Berlin messzebb van, mint valaha, Trump meghívója pedig csak nem jön. A nyugati országok közül évek óta nincs kapcsolat a holland, spanyol, svéd, francia, olasz, finn kormányokkal, holott ezek is fontos gazdasági partnerek, elég sok céggel vannak jelen Magyarorszagon. Még az 56-os forradalom 60. évfordulójára sem sikerült vezető politikusokat meghívni, Andrzej Duda a lengyel elnök volt az egyedüli díszvendég. 

Eközben pedig Orbán a következőket nyilatkozza a közszolgálati rádióban:

„Magyarország a maga részéről ezekre a kérdésekre mind külön-külön, egyenként meg is adta a saját válaszát. Nem állítom, hogy a bölcsek köve a magyarok zsebében van, de mi legalább megnevezzük a problémákat, és adunk rá egy választ, amelyet lehet vitatni, jó vagy nem. Az élet meg úgy is eldönti, hogy beválnak-e a válaszok, vagy nem. Nincs okunk szégyenkezni, a legtöbb válaszunk eddig bevált. Ezért Magyarországon ma, miközben szegényebbek vagyunk, mint a nyugatiak, biztonságosabbnak vagy rendezettebbnek, tervezhetőbbnek tűnik a jövő, mint a nálunk gazdagabb európai országokban.”

Úgy néz ki, személyesen nem kiváncsiak a magyar receptre. Pedig Orbán Viktor szerint az hasznos lenne a számukra is: 

„Ha megnézzük a holland választást, az egy óriási áttörés volt. Azért tudott talpon maradni a holland kormányzópárt, mert átvette azt a politikát, amit Magyarország is követ, tehát világosan megmondta, hogy a migránsáradatnak korlátokat kell szabni, azt meg kell állítani, és vissza kell térni a normális európai élethez. Ezért maradhatott talpon. Aki nem ezt tette, mint a holland szocialisták, egész egyszerűen eltűntek a süllyesztőben.” Arról valahogy nem beszél, hogy a holland kormánypárt jobboldali liberális, miközben a menekültellenségben Orbánhoz mérhető Wilders szélsőjobbos pártja áttörés helyett mindössze 13 százalékot kapott.