Soros György magyar származású amerikai üzletember november közepén úgy döntött, hogy ellenkampányt indít a kormány személyét érintő nemzeti konzultációs kérdőíve miatt. Soros azóta cáfolta már tételesen a nemzeti konzultáció állításait, lemaffiázta Orbán Viktort, majd videón is üzent neki. Soros pénteken véleménycikkben foglalkozott újra a nemzeti konzultációval.

A HVG-én és a Népszavában megjelent írásban Soros azt írja, hogy még ha igazak is a kormány által kommunikált számok, azaz, hogy több mint kétmillió konzultációs kérdőívet küldtek vissza, az is azt jelentené, hogy a magyar lakosság többségét “nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal”:

“Az állítások egy részét szándékosan félrevezető módon, szövegkörnyezetét meghamisítva közölték vagy olyan kijelentéseket tulajdonítottak nekem, amelyeket sosem tettem, amelyek sehol nem lelhetőek föl” - írja Soros. Szerinte a nemzeti konzultáció egy propagandakampány, amelyet az adófizetők pénzéből, a kormányhoz közel álló reklámcégeket gazdagítva finanszíroz “egy olyan kormány, amely nem a köz javát, csak saját hatalmi és anyagi érdekeit tartja szem előtt”. A célja pedig, hogy elterelje a magyarok figyelmét például az oktatás és az egészségügy kudarcos állapotáról.

Soros szerint a plakátkampány olyan elemeket használ, amelyeket a harmincas évek náci propagandája, és azt szeretné elhitetni, hogy ő a magyar nép ellensége. “Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól” - írja erre, és hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedek során több mint 400 millió dollárral támogatta Magyarországot, illetve:

• a rendszerváltáskor ingyentejet adott az iskolás gyerekeknek,
• ultrahang és röntgenberendezésekhez a kórházaknak
• több mint 3200 magyar kapott ebben az időben tudományos ösztöndíjakat az alapítványától,
• az általa alapított CEU pedig a világ 100 legjobb társadalomtudományi egyeteme között van.

A milliárdos azt is magyarázza a publicisztikában, mit jelent szerinte a nyílt társadalom, annak értelmét ugyanis szerinte a kormány szándékosan kiforgatja.

“A nyílt társadalom nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy ez megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást” -írja. Hanem hogy a békés egymás mellett élés érdekében tiszteletben kell tartani mások, beleértve a kisebbségek véleményét. Szerinte nyílt társadalom a kritikus gondolkozáson, és a közérdeket érintő kérdések aktív társadalmi vitáján alapszik. Ezért is támogat olyan jogvédő szervezeteket, mint a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság.

Soros szerint képtelen állítás az is, hogy ő befolyást gyakorol Brüsszelre. “Az Unió fontos kérdéseiről, így a migrációs válság kezeléséről is az EU tagállamai döntenek, beleértve Magyarországot” -írja.

A migrációs válságról azért elmondja a véleményét, szerinte azért, mert személyes tapasztalatai vannak róla.

“Menekültként érkeztem tizenhét évesen Nagy-Britanniába, 1947-ben. Szüleim 200 000 magyarral együtt az 1956-os forradalom leverése után távoztak az országból és az Egyesült Államokban kaptak menedékjogot” - írta. Ennek ellenére úgy véli, hogy soha nem bátorított senkit szülőföldje elhagyására. A menekültek elhelyezéséről pedig azt gondolja, hogy az csak önkéntes alapon történhet.

“A tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak” - írta. Szerinte ez egész Európa számára évente 300 ezer ember befogadását jelentené, azonban a mostani “emberi szolidaritást megfojtó légkörben” erre egyre kevesebb esély van.

Végül a milliárdos azzal zár, hogy megígéri, hogy a hátralévő éveit a szólásszabadság előmozdításának, a kutatás szabadsága támogatásának, a kisebbségek, a kisebbségi vélemények, a nehéz helyzetben lévők támogatásának szenteli.