Hétfőn futott végig a magyar médián a Die Welt értesülése, hogy az Európai Néppárt vezetői tisztázó beszélgetésre Brüsszelbe hívták a magyar miniszterelnököt. Méghozzá azért, mert egyre több néppárti politikusnak kínos Orbánnal egy közösségbe tartozni, és attól tartanak, hogy a pártcsalád sikere múlhat ezen a jövő évi uniós választásokon. A találkozón arról lesz szó, hogy folytatódik-e az illiberális demokrácia kiépítése - jósolta a Speigel. Manfred Weber néppárti frakcióvezető pedig azt nyilatkozta Orbánról: 

„vannak határok, amelyeket neki is be kell tartania. És ezt világossá akarjuk tenni a számára.”

Orbán sajtófőnöke csak ezután tájékoztatta a nyilvánosságot a miniszterelnök hivatalos programjáról, azt állítva, hogy nincs itt semmi látnivaló, Orbán mindössze Weber márciusi budapesti látogatását viszonozza, és „az új nemzeti kormány céljairól” fognak beszélgetni.

Szerdán a találkozó lezajlott Orbán és Szájer, illetve Weber és a Néppárt elnöke, Joseph Daul között, de erről rendhagyó módon semmilyen nyilatkozatot nem adtak ki, még csak egy kézfogós fotót sem publikáltak.

Az Index unszolására a Néppárt közölte, hogy Joseph Daul mindössze annyit szeretne nyilatkozni, hogy lesznek még ilyen találkozók. Ennél bővebb kommentárt nem ad, mert „politikailag érzékeny ügyről van szó”. Manfred Weber pedig kerek-perec megtagadta, hogy egy szót is mondjon a találkozóról. A frakcióvezető ezt azzal indokolta a Euronews stábjának, hogy

„Megegyeztünk abban, hogy nem kommunikálunk erről.”

Ha tényleg volt ilyen egyezség, akkor azt Orbán nem tartotta be.

Milyen rapport? Mi segítünk!

Havasi Bertalan azon melegében belediktálta az MTI-be, hogy a találkozón arról tárgyaltak, hogyan segíthetne Orbán Viktor a szövetségesein:

„A mai találkozó az egy év múlva következő európai parlamenti választási felkészülésről szólt. A helyzet nehéz, az elmúlt évben az Európai Unió elvesztette az Egyesült Királyságot, Brüsszel pedig nem tudta megfékezni a bevándorlást. Az Európai Néppárt kényes helyzetben van, hiszen az Európai Unió vezető ereje. A Fidesz és személyesen Orbán Viktor is készen áll, hogy részt vegyen az Európai Néppárt választási kampányában, és támogassa az EPP jelenlegi vezetését.”

Majd maga is Orbán is ezt mondta, amikor az atv.hu fel tudott tenni neki néhány gyors kérdést. A Néppártból való kizárás lehetősége fel sem merült, „ellenkezőleg”, arról volt szó, hogyan tudna a Fidesz úgy részt venni az európai kampányban, hogy a Néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” - mondta Orbán.

Mivel a Néppárt vezetői nem mondják el, mi történt, ezért csak Orbán verzióját ismerjük. De Weber előzetes nyilatkozata („vannak határok”) és Daul hárítása („politikailag érzékeny ügy”) alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a miniszterelnök nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Erre utal az is, hogy a Néppárt másik fontos tisztviselője, Antoni Tajani arról beszélt a Spiegelnek, hogy a Fidesz sorsáról még nem határozott a pártcsalád. Az Európai Parlament elnöke a 24.hu által szemlézett interjúban a kérdésre, hogy az EPP meddig tűrheti egyik tagja nyíltan EU- és idegenellenes kampányát, azt felelte: 

„ezt a vitát lefolytatjuk, és aztán döntünk”.

Tajani szerint a magyar kormányfő politikusként tudja, hol van a határ: ott, ahol véget ér a többi EPP-tag türelme.

Orbán máris irányba állt

De nem csak ebből látszik, hogy Brüsszelben történt valami. Hanem abból is, amit Orbán a találkozó utáni első interjújában előadott a Kossuth Rádióban.

A nyugaton visszatetszést keltő „illiberális állam” helyett kiadta az új jelszót: keresztény demokráciát kell építeni.

Ez nyilván jobban cseng egy olyan pártcsaládban, amely tele van kereszténydemokrata pártokkal. Ráadásul ezúttal nem a keleti diktatúrákra hivatkozott, mint az illiberalizmus bevezetésekor, hanem több nyugatos, hogy azt ne mondjuk, liberális értékre:

„A kormány keresztény demokráciát épít Magyarországon, amelyben az emberi méltóság a legfontosabb, a hatalmi ágak szét vannak választva, a szabadság egy feltétlen érték, a családokat támogatják, a globális ideológiákat elvetik, hisznek a nemzet fontosságában, küzdenek a teljes foglalkoztatottságért, fontosnak tartják a nők egyenjogúságát, és nem akarnak olyan változásokat, amelyek az antiszemitizmus erősödésével járnának az országban.”

De szokatlanul megengedően reagált a miniszterelnök az Európai Bizottság azon javaslatára is, amely a bíróságok függetlenségéhez és például az OLAF-fal való együttműködéshez kötné az uniós kifizetéseket. A Néppárt által is támogatott tervet Szijjártó zsarolásnak és elfogadhatatlannak nevezte, míg Orbán röviden annyit mondott tegnap, hogy készek tárgyalni róla.

Azt nem tudhatjuk, Weberék szabtak-e konkrét feltételeket Orbánnak, például hogy ne darálja be a civil szervezeteket és a független média maradékát, vagy hogy ne üldözze el a CEU-t. A hetedik alkotmánymódosítás tegnapi bejelentése mindenesetre nem a mérséklődés irányába mutat.

De ha a kormány ezt a retorikát viszi tovább, akkor a Néppárt nyugati tagjai legalább jobban el tudják hitetni a szavazóikkal, hogy valójában nem egy autoriter vezetőt támogatnak.