A magyar nyilvánosságot elfelejtették tájékoztatni, hogy Orbán az Oroszország elleni szankciók kártékonyságáról szónokolt Putyin oldalán

A magyar közvéleményt Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtótitkár informálta a kormany.hu-nak és az MTI-nek adott nyilatkozatával. Ezekből gyakorlatilag semmi érdemi nem derül ki, olyan mondatok szerepelnek benne, mint hogy „a futball-világbajnokság megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben vasárnap”.

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Az orosz kormány azonban egy fokkal kevésbé volt diszkrét, és közzétette a megbeszélés kezdetének szó szerinti leiratát. Ebben szerepelnek szórakoztató részek is: 

Putyin például jó focistának nevezi Orbánt, aki pedig kulturális kérdésekben merül el.

„Életemben először lehetőségem volt két teljes napot eltölteni Szentpéterváron és három napot Moszkvában. Életemben először adódott ilyen csodálatos lehetőségem. Ez a két város az európai civilizáció ékköve. Nem igazán értem azokat, akik Budapestről elutaznak a Bécsi Állami Operába, de nem akarják meglátogatni a Moszkvai Nagyszínházat (a Bolsojt), amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám”

- így Orbán, mire Putyin visszabókol, hogy Magyarországon is van legalább két ilyen ékkő, Buda és Pest. De ennél komolyabb téma is szóba került, ami már az orosz közmédia videójára is felfért. 

Vagyis Orbán kártékonynak nevezi az Oroszország elleni EU-s szankciókat, amelyeket 2014-es bevezetésük óta ő is rendre megszavazott, legutóbb alig két hete, az összes uniós kormányfővel együtt. Most mégis arra utalt, nem először, hogy azokat fel kellene oldani.

Szavak szintjén nehéz ennél jobban Moszkva kedvére tenni.

Az USA, az EU és más országok, például Ausztrália és Kanada azután vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hogy Putyin katonákat küldött Ukrajnába, és elfoglalta annak egy részét, a Krímet. A szankciók politikai értelme tehát nagyjából úgy fordítható le, hogy a nemzetközi közösség jelzi: egy független ország katonai megszállása nem marad következmények nélkül. Bár sokan nevezték elégtelennek vagy töketlennek ezt a reakciót, hiszen a cél a minszki egyezség betartatása lenne, mégis évek óta tart a háború Ukrajna és Oroszország között, és Putyin rendszere sem rokkant bele a korlátozásokba. De azért egyértelmű, hogy az orosz gazdaságnak nagyon fájnak ezek a szankciók.

Éppen ezért lett Putyin külpolitikájának egyik legfontosabb célja, hogy elérje ezek feloldását. Amiben Orbán az egyik legfontosabb segítsége.

Ezt az orosz állami propaganda elég egyértelműen megfogalmazta tavaly a Sputnik cikkének címében:

„Oroszország arra készül, hogy faltörő kosnak használja Magyarországot a szankciók ellen”

„Fontos tudnunk, hogy Magyarország maga is faltörő kos akar lenni” - fejtegeti a cikkben egy orosz szakértő, aki szerint Putyin és Orbán már arról is egyeztettek, konkrétan hogyan érik majd el a szankciók feloldását. Ez azóta sem sikerült, sőt Orbán maga is megszavazta a szankciók meghosszabbítását, de a Kremlnek propagandaszempontból már az is nagyon hasznos, hogy egy uniós kormányfő kijelenti: a szankciók kártékonyak. 

Orbán nem nagyon beszél róla, de nyíltan nem vitatja, hogy Oroszország megszállta a Krímet („amit Oroszország tett, vagyis hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni, az Európai Uniónak pedig erre választ kell adni” - mondta 2014-ben), mégis folyamatosan a szankciók eltörlését szorgalmazza, mondván, hogy azok Európának többet ártanak, mint Oroszországnak.

Ezt annyira szerette volna megérvelni, hogy a tavalyi Putyin-találkozón (lásd a fenti coubot) elismételte azt a nyilvánvaló képtelenséget, hogy az Oroszország elleni szankciók 6,5 milliárd dolláros kárt okoztak a magyar gazdaságnak. Akkor részletesen cáfoltuk ezt az állítást, és amúgy a magyar mezőgazdaság Oroszországba irányuló exportját nem az EU tiltja, hanem - válaszlépésként - Oroszország.

Csányi Sándornak se mindegyFotó: Facebook/Orbán Viktor

Tovább színesíti a képet, hogy a tárgyalásra Orbánt nem a külügyminisztere vagy a kormány más tagja kísérte el, hanem Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Aki egyrészt persze az MLSZ elnöke, tehát a vébédöntőn való részvétele logikusnak tűnik, de hát Putyin és Csányi a dzsúdóvébén is tudtak találkozni. 

Csányinak mindenesetre nagyon nem mindegy, mi lesz az uniós és orosz szankciókkal. Legalább három területen érintik ugyanis a köreit:

  • Mezőgazdaság: már 2014-ben azt írta a vs.hu, hogy „a hazai agrármilliárdosok közül Csányi Sándor a legnagyobb vesztese annak, hogy Oroszország - az oligarcháit és legfőbb vállalatait sújtó szankciókra válaszul - exporttilalmat rendelt el egyebek között a magyarországi mezőgazdasági termékek egy részére.”
  • Bankok: az uniós szankciók korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást egyes orosz bankok és vállalkozások esetében, miközben az OTP-nak komoly orosz érdekeltségei és még nagyobb tervei vannak. Idén áprilisban Csányi arról beszélt, hogy „Oroszország és Ukrajna kockázatos jövő előtt áll”, de „továbbra is ott lesznek az orosz piacon, és ha lesz rá lehetőség, akvizíciókkal tovább bővülnek.”
  • Paks2: nemrég a Direkt36 írt róla, hogy a bővítésben is érdekelt Csányinak legalább egy barátja/bizalmasa.

Természetesen az atomerőmű is szóba került a moszkvai tárgyaláson, de azt sem a magyar kormánytól, hanem az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ „értesüléséből” tudjuk, hogy állítólag megállapodtak: a tervezettnél kicsit korábban, 2019. október 27-e előtt elindítják a paksi főépületek kivitelezési munkálatait.