• Csehországban hetek óta tízezrek tüntetnek országszerte, és követelik a korrupciós botrányokba keveredett Andrej Babiš kormányfő lemondását.
• A megmozdulásokat egy egyetemistákból verbuválódott civil mozgalom szervezi. Attól tartanak, Babiš nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, hogy megússza a felelősségrevonást. 
• Jövő héten újabb százezres nagyságrendű megmozdulásra készülnek. A cseh köztelevízió élőben közvetíti a tüntetéseket.
• A mozgalom egyik főszervezőjével, Benjamin Rollal beszéltünk a csehországi helyzetről.  

Április 18-án a rendőrség vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Andrej Babiš cseh kormányfő egykori cégcsoportja, az Agrofertet érintő egyik korrupciós ügyben.  2007-ben a cseh miniszterelnök agrárholdingja olcsó trükkel jutott hozzá nagyjából 50 millió cseh korona (630 millió forint) uniós támogatáshoz. Egy rendezvényközpontot építettek Prágától 50 kilométerre, aminek a Gólyafészek nevet adták. Hogy az Agrofert jogosult legyen kis- és középvállalkozásoknak járó uniós támogatásokra, az építő céget kiszervezték a holdingból. Miután a projekt elkészült, Babišék újra nevükre vették a vállalatot. 

Az ügyben a cseh Kalózpárt tett fejelentést, és az végül hosszú nyomozás után a főügyész asztalára került. Csakhogy a nyomozás lezárultának másnapján az igazságügyi miniszter váratlanul lemondott, Babiš pedig egy régi bizalmasát, Maria Benesovát nevezte ki a helyére.

Ekkor már hónapok óta zajlottak tüntetések Babiš és az Agrofert ügyei miatt. Április óta viszont tömegek mennek utcára, mert tartanak attól, hogy a kormányfő nyomást akar gyakorolni az igazságszolgáltatásra, hogy ejtsék az ügyét. 

A legutóbbi lökést az adta meg a tiltakozó tömegnek, hogy múlt vasárnap az Európai Unió Jogi Szolgálata kimondta: azt a nagyjából 450 millió koronát (5,86 milliárd forint), amit az Agrofert 2011 és 2018 között hívott le támogatásként, vissza kell fizetni az EU-nak. És ilyenkor a támogatást felvevő államnak, tehát Csehországnak kell fizetnie, nem a cégnek. (Az állam aztán visszakövetelheti a cégtől.) Babiš 2017-ben két vagyonkezelőnek adta át a céget, de az uniós testület szerint továbbra is ő volt a támogatások valódi kedvezményezettje, és több projekt esetében saját kezűleg befolyásolta azok megítélését. 

A következő nagy megmozdulás június 23-ra készül: jövő vasárnap 200 ezer embert várnak a prágai vár alatt elterülő Letná parkba az elmúlt hetek nagy tüntetéseit szervező egyetemi hallgatók, a „Milion Chvilek pro demokracii” azaz az „Egymillió pillanat a Demokráciáért" civil mozgalom szervezői. 

A mozgalom egyik vezetője, Benjamin Roll mesélt a 444-nek a szerveződés hátteréről, ami magyar szemmel nézve azért is érdekes, mert a politikai klíma hasonlóan alakul most Csehországban, mint néhány éve Magyarországon.

Babiš 2011-ben alapította a ma kormányzó ANO mozgalmat, amely leginkább populista-centrista-liberálisként írható le, mérsékelt uniókritikájuk dacára több ponton igazodnak a jellemzően szabadelvű cseh politikai kultúrához, miközben a miniszterelnök tekintélyelvű vezetési stílusa egyre erősebben meghatározza a pártot. Így fordulhat elő, hogy miközben a melegházasságot pártolja az ANO, Babiš cégcsoportja érdekében megpróbál ráhatni az uniós támogatásokról szóló döntésekre, és népszerűsége fenntartása érdekében migránsozni is szeret. 

Andrej Babiš, Csehország második leggazdagabb embere, 3,8 milliárd dollárosra (körülbelül Csányi Sándor magánvagyonának háromszorosa) becsült vagyonát részben annak köszönheti, hogy a rendszerváltáskor (természetesen párttagként) a kommunista államhatalom központi kereskedőcége, a Petrimex alkalmazásában állt, és a privatizáció idején megkaparintotta a tröszt egyik agrárcégét, a többek közt a cseh húsiparban is monopolhelyzetben lévő Agrofertet, ami aztán a 90-es években szárnyalni kezdett. A cseh politikában állandó téma, hogy Babiš valójában a csehszlovák titkosszolgálat, az StB ügynökként volt tevékeny (bizalmasa máig az a Libor Široký, aki közismert StB-s tiszt volt). 

Babiš a rendszerváltás győzteseként a 90-es évek során az anyagiak mellett jelentős politikai és kapcsolati tőkét is felhalmozott magának, amit azért érdemes kiemelni, mert később teljes politikai karrierjét – milyen ismerős – elitellenes retorikára építette fel. Már az ANO 2011-es megalakulásakor azzal kampányolt, hogy a politikát ellepi a szisztematikus korrupció, új arcokra és kultúrára van szükség, márpedig ő self made manként tudja, miként kell sikeressé tenni egy nagyvállalatot, úgyhogy menni fog ez az országgal is.  

A valóságban Babiš már a 2007-es Gólyafészek-ügyet is annak köszönhetően intézte el, hogy jó barátságot ápolt az akkor kormányzó liberális-konzervatív ODS-kormányt vezető Mirek Topolánekkel. 2014-től aztán együtt kezdett kormányozni a régi elit másik pártjával, a szociáldemokratákkal, de még így is el tudta hitetni a közvélemény egy jelentős részével, hogy ő testesíti meg a tisztulást a cseh politikában. 

A Babiš-mágia működött, nem utolsósorban az egyre erősebb médiahátszélnek is köszönhetően. Az Agrofert 2013-ben – már az ANO indulása után – megvásárolta két olvasott cseh napilap, a Lidové Noviny és a Dnes kiadóját és egyben az Óčko televíziós társaság tulajdonosát, ezzel pedig jelentős médiabirodalmat épített maga mögé. (Már korábban az Agroferté volt az egyik leghallgatottabb cseh rádió, a Radio Impuls is.) 2017-ben az ANO meg is nyerte a választásokat, jórészt a kevésbé iskolázott, kisvárosi közönség nagy arányú támogatása mellett. 

Ami hasonló a néhány évvel ezelőtti magyar helyzethez, hogy az ellenzék megosztottsága miatt Csehországban is civilek álltak a tiltatkozások élére. Méghozzá kifejezetten olyan fiatalok, főleg egyetemisták, akik közül sokan 2017-ben első választók voltak, és csalódottan konstatálták, hogy a populista-oligarchikus ANO mellett parlamentbe jutottak nyílt euroszkeptikus pártok, mint a kommunisták (KSČM) és a szélsőjobboldali-migránsellenes SPD is (akik aztán több ügyben kívülről segítették is a kormányt).

A tüntetések vezéralakjai a prágai Károly Egyetem teológus diákjai – közülük ketten, Benjamin Roll és Mikuláš Minář  kezdték aktívan alakítani a mozgalmat, amit jelenleg egy 10-15 fős, többnyire huszonévesekből álló mag irányít. 2017 őszén úgy döntöttek, a „bársonyos forradalom” közelgő évfordulójának alkalmából petíciót szerveznek, hogy betartassák Babišsal választási ígéreteit. Kiáltványukat személyesen adták át miniszterelnöknek a hivatalos állami megemlékezésen. 

„Olyan szöveget írtunk, ami a Babiš-támogatóknak is elfogadható volt. 10 nap alatt 100 ezer aláírást gyűjtöttünk. Babiš azóta a médiában mindig úgy tesz, mint aki nyitott a párbeszédre, de közben soha nem reagált egyetlen kérdésünkre sem” – mesélte a mozgalom első heteiről Roll.

A tüntetések mellett hétről hétre videóriportban foglalták össze Babiš korrupciós ügyeit, és az uniós vizsgálatok alakulását. 300 ezres Facebook-oldalt építettek, másfél év alatt összesen 390 ezren írták alá petíciójukat (cél az 1 millió aláírás). A mozgalmat kizárólag a támogatók pénzéből tartják fenn: csak májusban 2 millió koronát, azaz közel 25 millió forintot tudtak összegyűjteni mikroadományokból, amiket többnyire arra fordítanak, hogy segítsék az elmaradottabb térségekben élő szimpatizánsok szerveződését. 

Két év alatt meglepően tudatos politikai közösséggé érett a Milion chvilek. A most zajló tüntetéseket például szándékoltan úgy koordinálják, hogy vagy Prágában gyűlnek össze tömegek, vagy az ország többi részében szerveznek több ezres megmozdulásokat. Május 21-én 50 ezren gyűltek össze a Vencel téren, egy héttel később az ország több mint 200 településén szerveződött tüntetés, összesen nagyjából 50 ezren mentek az utcákra. Június 12-re újabb tiltakozássorozatot szerveztek: Brnóban és további 300 városban tartottak demonstrációt. 23-án csak a Prága mellett Letná parkban lesz megmozdulás, a szervezők most minden erejüket arra az eseményre koncentrálják:

„Így könnyebb tematizálni a médiát, és kimondott cél az is, hogy ne üthesse el a kormány azzal a tiltakozást, hogy csak a prágai értelmiség hallatja a hangját.”

A cseh politikai helyzet messze van a mai, de akár a 2011-es vagy 2012-es magyar valóságtól is. A cseh demokrácia intézményei erősek, Babiš csak mostanában kezdte megpróbálni bütykölni őket. 

A jogállam erejét nem csak az mutatja, hogy a Gólyafészek-ügy eljuthatott a vádemelésig. Az ügyészek és a bírói kar kiállt amellett, hogy a jelenlegi főügyész, Pavel Zeman tovább folytathassa munkáját, a nyomás eredményeként pedig a mezőgazdasági támogatások elosztásáért felelős kormányügynökség egy hete befagyasztotta az Agrofertnek megítélt kifizetéseket. Roll is azt hangsúlyozza, hogy 

„az egész tüntetéshullámnak van egyfajta megelőző hangulata. Hogy ne merészeljétek”. 

És Csehországban továbbra is van működő közszolgálat is: a közmédia fő csatornája, a Česka televize például élőben közvetítette már a május 21-i, valamint a június 3-i óriástüntetéseket is, és minden bizonnyal ott lesz stábjuk jövő vasárnapra szerveződő gigatüntetésen is. A stúdióban eközben kormánybarát és független elemzők egymással vitatkozva értékelik az eseményeket. Tisztára mint egy közszolgálati csatornán. A keddi regionális tüntetések során Brnóból és több más helyszínről is bejelentkeztek riporterek, és egy órán át tartó élőben tudósítottak a megmozdulásokról. 

A mozgalmárok szerint a közmédia ellátja szerepét: „Próbálnak objektívek maradni, megvizsgálják a fejleményeket mindkét oldalról. Jó munkát végeznek.”

A magyar helyzet is ebben a kontextusban került szóba az elmúlt hetek prágai tüntetésein. Több megszólaló is elrettentő példaként hivatkozott Orbán Viktor Magyarországára, és Roll is hasonlóan látja a helyzetet:

„Nem akarunk orbáni típusú nacionalizmust és látszatdemokráciát Csehországban. Látjuk, hová vezet, ha a politikai vezetők kezében túlzott médiahatalom összpontosul, és ha a kormány szánt szándékkal üldözi a civileket. Aggódva figyeljük a Magyarországon és Lengyelországban zajló eseményeket. Nem akarjuk, hogy a politika az Európai Unió vagy a bevándorlók ellen hergeljen. Nem akarunk kitalált démonok ellen harcolni."  

Babišnak kétségtelenül tetszik a magyar út, és ez nem csak abból látszik, hogy gyakori vendég Budapesten, ahol épp most csütörtökön fogadta magyar kollégája a Karmelita kolostorban. A róla készült 2015-ös Matrix AB című dokumentumfilm egyik jelenetében beszélt is arról, mennyire szerencsés Orbán, hogy nem kell holmi „koalíciós partnerekkel vesződnie”, hanem azt csinálhat, amit akar.

Roll szerint eddig meg sem fordult a fejükben, hogy párttá alakítsák mozgalmukat, a Milion Chvileket. Ezzel együtt nem politika- vagy pártellenesek – az egyik nagy prágai tüntetésre például az ANO koalíciós partnere, a szocdem párt egyik politikusa is elfogadta a meghívást, és beszédet is mondott. Maga a mozgalom egyébként is meglehetősen heterogén, liberálisoktól balosokon át konzervatívokig sokféle árnyalat jelen van benne. 

„Babiš azt üzeni nekünk, ha politizálni akartok: csináljatok pártot! Mi viszont azt mondjuk, hogy a politika nem a pártokról szól, hanem a közérdekről. A civil társadalom figyelmét szeretnénk megragadni. Önérzetes állampolgárokat szeretnénk magunk körül, akik tájékozódnak az ország ügyeiről, felelősséget éreznek Csehországért, és hajlandóak megtenni a maguk kis lépéseit. Ezért szól a mozgalom neve is a pillanatokról. Egymillió pillanatról."

Roll szerint egyfajta társadalmi figyelemhiány vezetett Babiš sikeréhez. Nagyon sokan azért hiszik el a hazugságait a megújult politikai elitről, és a „messziről jött, patyolattiszta, sikeres üzletember” mítoszáról, mert belefáradtak az eddigi kormányok hazugságaiba. És mivel az ország pénzügyileg viszonylag stabilan működik, szívesebben fordítják el a fejüket.  

A szervezők most minden erejükkel a június 23-i tüntetésre készülnek. A helyszín a Letná park, a „bársonyos forradalom” mítikus helyszíne, ahol 1989 novemberében több mint 700 ezer ember követelte a kommunista rezsim bukását, ami nem sokkaé később be is következett. A mozgalom követelései egyértelműek: 

• Követelik Maria Benesová menesztését és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását, 
• hogy az Agrofert minden támogatást fizessen vissza az uniónak, 
• hogy a kormány mondja fel minden szerződését az Agroferttel, hogy Babiš szabaduljon meg médiaérdekeltségeitől, 
• és persze mondjon le.

Roll nem számít arra, hogy a tiltakozás eredményeképp a miniszterelnök azonnal lemond, de minden lehetséges eszközzel nyomás alá akarják helyezni, és nem csak a jogállami intézményrendszer megóvása miatt, hanem mert nyilvános szereplései során már látszik, mennyire megrogyasztotta az egyre hangosabb tiltakozás. Különösen nemzetközi téren kellemetlen szerinte Babiš számára, hogy a tízezres demonstrációk vágóképei bejárták a világsajtót.  

„Ez az ember nem érti, hogy milyen fontos a párbeszéd a közéletben. Ő úgy szemléli a politikát, hogy van neki dolgozol, vagy ellene. Számára az egész arról szól, hogy cégcsoportja gyarapodjon. Mindenkire úgy tekint, mint saját beosztottjára. Ideje megmutatni neki, hogy nagyon el van tévedve."