Van ország, ahol egy OLAF-botrányba tényleg beleremeg a miniszterelnök széke

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

1989 decembere és a „bársonyos forradalom” óta nem vonultak annyian Prága utcáin, mint kedd este, amikor becslések szerint nagyjából 120-130 ezer ember lepte el a Vencel teret, és követelte Andrej Babiš kormányfő lemondását. A tömeg perceken át, kórusban tolvajozta Babišt, akinek azonnali távozását akarják. Országszerte több tucat városban tartottak ezzel párhuzamosan néhány ezres, vagy annál kisebb demonstrációkat. 

A miniszterelnököt súlyosbodó korrupciós ügyei miatt akarják egyre többen eltávolítani a posztjáról. Az elmúlt hónapok során a közvélemény előtt is bizonyossá vált, hogy Babiš jelentős mennyiségű uniós támogatást irányított ahhoz a több mint 200 céget tömörítő Agrofert mezőgazdasági- és vegyipari holdinghoz, amelynek éveken keresztül tulajdonosa volt, és amely Csehország második leggazdagabb emberévé tette őt. 

Saját zsebbe irányított uniós támogatások miatt, és a jogállam mellett tüntetnek

Az ANO centrista-populista mozgalmat 2011 óta vezető Babiš lassan két éve kormányozza az országot. Miután az első Babiš-kabinet megbukott, tavaly nyáron a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ODS) alakítottak kisebbségi kormányt, a kommunisták (KSČM) és a szélsőjobb (SPD) külső, eseti támogatása mellett. Az ANO egyszerre migránsellenes, mégis sok tekintetben liberális képződmény (például támogatja a melegházasságot), és az európai parlamentben is a liberális ALDE frakcióban ül. 

A „cseh Trumpnak” is csúfolt Babišt, aki egy minden hájjal megkent üzletemberből lett országos politikus, most hirtelen két párhuzamos ügy fojtogatja. 

Az egyik egy régi történet, a Gólyafészek néven ismert, Prágától mintegy 45-50 kilométerre épült szabadidőközpont története. A 2007-ben épült rendezvényhelyszínt építő cég korábban az Agrofert-holding része volt, de a projekt idejére kijátszották a cégből, hogy jogosult legyen kis- és középvállalkozásoknak folyósítható uniós támogatások lehívására. Majd miután sikerült 50 millió cseh korona (630 millió forint) EU-s támogatást csatornázni a beruházáshoz, a céget visszaterelték az Agrofert alá. 

Tüntető tömeg a Vencel téren 2019. június 4-énFotó: Lukas Kabon/Anadolu Agency

A helyi Kalózpárt nem hagyta annyiban az ügyet, és az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordult, a vizsgálat nyomán pedig tavaly büntetőeljárás indult az ügyben uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. Novemberben emiatt már ezrek tüntettek Prága, és más cseh nagyvárosok utcáin. 

A cseh alsóház a miniszterelnök képviselői mentességét is felfüggesztette, és szabad kezet adott a hatóságoknak a felderítéshez, áprilisban a cseh rendőrség pedig vádemelésre tett javaslatot. Babiš válaszlépésként a lemondó igazságügyi minisztere helyére bizalmasa, Milos Zeman államelnök tanácsadóját és ügyvédjét, Maria Benesovát tette meg.

A távozó Jan Kněžínek, akit korábban szintén a kormányfő által vezetett többség nevezett ki, egy nappal a nyomozás indulását követően jelentette be távozását. Nem indokolta a döntést, csak annyit mondott, hogy egy ideje már fontolgatta azt.

Benesová kinevezése indította útjára az elmúlt négy hét újabb tüntetéshullámait. Május 21-én már közel 50 ezer ember zsúfolódott össze Prága főterén. Az utcára vonulók szerint egyértelmű, hogy a kormányfő nyomást akar gyakorolni Pavel Zeman főügyészre, hogy ejtse a vádat a Gólyafészek-ügyben. 

Most vasárnap aztán egy ezzel összefüggő, de még nagyobb horderejű ügy került napvilágra. Kiderült, hogy 

Csehországnak összesen 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kell visszafizetnie az uniónak, amit korábban támogatásként az Agrofert holding kapott. Az Európai Bizottság Jogi Szolgálata bizonyítottnak találta, hogy Babiš  politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen. Az uniós könyvvizsgálók szerint a 2011 és 2018 között Babiš több olyan döntést is személyesen befolyásolt, amelyek nyomán uniós támogatások landoltak az Agrofertnél. 

Babiš szerint, akit ebben az ügyben a Tranparency International jelentett fel, a jelentés elfogult és téves, mert neki 2017 februárja óta nincs semmiféle befolyása a vagyonkezelő alapokba helyezett cégei tevékenységére, a cseheknek pedig egyetlen koronát sem kell majd visszafizetnie az uniós kasszába. 

A jelentés szerint viszont hiába mondott le a cégvezetésről formálisan, továbbra is kezében tartja a felügyelettel megbízott két vagyonkezelő alapot, azon keresztül az Agrofert-csoportot is, így pedig a cégcsoport nyeresége végső soron őt gazdagítja. 

Bár a felháborodás óriási, egyáltalán nem egyértelmű, mi lesz a kimenetele a tüntetéseknek. Az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt kormánya egyelőre kitart: a szocdemek elnöke, Jan Hamácek belügyminiszter legalábbis azt nyilatkozta, hogy a jelentésnek nem lesz hatása a koalíció működésére (igaz, ha kiderül, hogy az Agrofert tényleg jogtalanul jutott támogatásokhoz, a pénzt szerinte Csehországnak vissza kell majd fizetnie).

Andrej Babis cseh miniszterelnökFotó: MICHAL CIZEK/AFP

A május végi EP-választáson az ANO ugyan meggyengült, de győzött: 21 százalékot (és 6 mandátumot) szerzett, másodikok lettek a koalíciós partner szocdemek 14,5 százalékkal, utánuk jönnek a Kalózok 14 százalékkal, majd a liberális-konzervatívok, a szélsőjobb és a kereszténydemokraták. 

Miután az ellenzék töredezett, a prágai utcákon jelenleg zajló tüntetéseket is elsősorban civilek szervezik. Az “Egymillió pillanat a demokráciáért” (Milion Chvilek) elnevezésű csoport mindenek előtt Benesová menesztését akarja elérni - szerintük ez biztosíthatja egyedül, hogy a korrupciós ügy nyomozása ügyében megkérdőjelezhetetlen ítélet szülessen, és hogy Pavel Zeman főügyész és munkatársai nyomásgyakorlás nélkül folytathassák munkájukat, és dönthessenek az esetleges vádemelésről. 

A magyar és lengyel példától féltik az országot 

Már a májusi tüntetések idején megszaporodtak azok a hangok, amelyek a magyar és a lengyel úttól féltik Csehországot. A keddi demonstráció főszervezője, Mikuláš Minář szerint egyik fő céljuk, hogy ne engedjék a korrupt autoriter politika irányba sodródni Csehországot. Minář a Bloombergnek beszélt arról, hogy ha nem emelik fel a hangjukat Benesová kinevezése ellen, velük is megeshet a szégyen, hogy az unió elítéli Csehországot a jogállam megsértése miatt, ahogy tette Magyarországgal vagy Lengyelországgal. Ő mondta a közel 130 ezres keddi tüntetés legfontosabb beszédét is. A fő gondolat úgy szólt:

"nem tehetünk úgy, mintha normális lenne, hogy a miniszterelnök saját érdekeltségeihez irányít uniós támogatásokat. Követeljük azonnali lemondását" 

A jogállam kérdése erősen jelen van a cseh közéletben, és erre Babiš néhány korábbi megnyilvánulása is bizonyíték. 

A róla készült 2015-ös Matrix AB című dokumentumfilm egyik jelenetében például (akkor még pénzügyminiszterként) egy sarokba félrevonulva beszélt Pető Tibor prágai nagykövettel arról, hogy a hülye cseh újságírók keresztre feszítenék, ha nyilvánosan Orbán Viktorral mutatkozna. Ma migrációs kérdésekben ugyan támogatja Orbánt, akit barátjának is nevezett, de a jogállami kérdésekben inkább tartózkodik a véleménynyilvánítástól. A keddi tüntetés után több megkérdezett tüntető (köztük egy AlJazeerának nyilatkozó bankár is) arra figyelmeztetett, hogy a jogállam züllése a magyaroknál és a lengyeleknél is az igazságszolgáltatás megszállásával kezdődött. 

A párhuzam a cseh és a nemzetközi sajtóban is gyakran előkerül. A Hospodárske Noviny üzleti lap szerint például Babis Orbánt másolja unióellenes populista politikájában, miközben éppenséggel az uniótól szerzett támogatásokon keresztül gyarapítja magánvagyonát. 

Fontos viszont kiemelni, hogy a csehek is elsősorban preventív jelleggel emlegetik ezeket az elrettentő példákat. Az intézményrendszer még erős. Épp ezért óvják. Jiří Pehe politikai elemző, Václav Havel tanácsadója például azt hangsúlyozza, hogy 

a cseh alkotmányosság és politikai intézményrendszer stabil, Csehországot nem fogja soha egyetlen párt kormányozni, és a tüntetések azért fontosak, mert a kockázatokra idejében figyelmeztetni kell a közvéleményt. Maguk a bírók is ellenállást tanúsítanak. A Hospodarske Noviny egy másik számában Lenka Bradáčová ügyész azt emelte ki, hogy a tüntetéssorozat annak kifejezése, hogy a csehek féltik a független igazságszolgáltatást a magyar és a lengyel modelltől. 

Orbán Viktor kormányfõ és Andrej Babis cseh miniszterelnök kezet fog egy sajtótájékoztatón az Országházban 2018. január 26-ánFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az elmúlt hetek eseményei után még a német Welt szintén arról cikkezett, hogy Csehországban az orbanizálódástól tartanak. A közszolgálati ZDF viszont a hasonlóságok mellett a különbségekre  is felhívta a figyelmet a magyar és a cseh helyzet között. 

„Babiš a pénzért szállt be a politikába, Orbánnak viszont a politikához kell a pénz, hogy még több hatalma legyen” 

- jegyezte meg találóan a csatorna magazinműsorának műsorvezetője. 

Az egészen biztos, hogy Babiš közelről követi az orbáni receptet: pontosan ugyanolyan stílusban próbálja elhessegetni a korrupciós vádakat, ahogy magyar kollégája teszi.

„Kinek az érdekeit szolgálják? Csaknem 15 millió koronát kaptak a belügyminisztériumtól, 14 millió koronát a külügyminisztériumtól, az Európai Bizottság 9,2 milliót adott nekik, a Nyílt Társadalom Alapítvány szintén kilenc milliót, ami mögött Soros áll” - idézte a miniszterelnök országházi felszólalását az Átlátszó. 

Újabb megatüntetést szerveznek  

A Gólyafészek ügyében az ügyészség már akár pénteken dönthet a vádemelésről, az uniós jelentés viszont még nagyon friss, egyelőre a hivatalos fordítása sem készült el, és akár hónapokba telhet, míg az ügyészség dűlőre jut.

Valószínűtlen, hogy Babiš egy ilyen kiélezett pillanatban elmozdítaná Pavel Zeman főügyészt a helyéről, de egyelőre ugyanígy az sem életszerű, hogy a szociáldemokraták kiugorjanak a kormányból. Sok múlhat azon, mennyire maradnak kitartóak a tüntetők, és mekkora nyomást tudnak gyakorolni a kormányra.

A miniszterelnök részéről alighanem az volna a követendő út, hogy kifárassza az épp csúcsra tartó tüntetéshullámot, csakhogy Babiš nem olyan megfontolt politikus, mint akár Orbán, az uniós jogi szolgálat felhívására egyből tagadásba ment át, és közölte, hogy ügy márpedig nincs, és visszafizetni sem fognak semmit. 

Vencel tér, 2019. június 4.Fotó: Lukas Kabon/Anadolu Agency

Ha pedig beleáll az unió elleni jogi-politikai küzdelembe, azzal Babiš sokat kockáztathat. Migránsellenes lózungjai dacára az ANO is erősen uniópárti mozgalom, és a cseh társadalomban nagyon magas az elfogadottsága az integrációs politikának. 

Magyarországon a csehországihoz hasonló eset több okból sem fordulhatott volna elő. Egyrészt a magyar kormány, miután az OLAF megállapította a szabálytalanságokat, kivette az uniónak megküldött végleges számlacsomagból a miniszterelnök vejének egykori cége, az Elios által lehívott 13 milliárdos támogatás számláit. Másfelől Magyarországon még az OLAF felhívása nyomán is elképzelhetetlen, hogy a főügyészség nyomozást indítson a miniszterelnök vejének egykori érdekeltségénél.

A csehországi tüntetést szervezők most arra koncentrálnak, hogy elvigyék a tiltakozást kisebb településekre, és ne legyen a tiltakozás egy kizárólag városi fiatalok és értelmiségiek által szervezett kezdeményezés. Az elmúlt hetekben a fővároson kívül is jelentős megmozdulások voltak, a civil csoport jól szervezettnek látszik.

A prágaiak június 23-át lőtték be a következő nagy megmozdulás időpontjaként, a helyszín pedig a vár alatt elterülő Letná park, ahol a bársonyos forradalom idején a legnagyobb gyűléseket tartották a kommunista államhatalom ellen, és ahol 1989 novemberében több mint 700 ezren tüntettek a rendszer összeomlásáért.  

Andrej Babiš előéletéről és a róla készült 2015-ös dokumentumfilmről ebben a cikkben írtunk részletesen. 

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.