Ha lenne világbajnoka a világbajnokságok rendezésének, akkor Magyarország ott lenne a dobogón. A semmiből, de nagyon sok pénzért például foci, kézilabda, úszó, atlétikai, tornász vagy boksz-világbajnokságot rendező Katart egyelőre nehéz lenyomnunk, Orbán Viktor szerint például a foci-vb az egyetlen, amit mi nem tudnánk megrendezni. Ahhoz darabra meglennének a stadionokkal, de nagyobbak kellenének, miközben a mostaniak kihasználtsága is botrányos, a működtetésük pedig anyagilag óriási bukás. 

Csak az idén több mint 120 nemzetközi sporteseményt látunk vendégül (amiben persze van olyan is, mint a szenior I tíztánc-világbajnokság). Ez alapján úgy tűnhet, hogy valódi sportnemzet vagyunk, csak annyi időre megszakítva az edzéseket és versenyeket, amíg házigazdai teendőinket udvariasan ellátjuk, a számlát kifizetjük, aztán folytatjuk a testmozgást. A napi kötelező iskolai tornaóra mellett pedig jövőre már új tantárgy lehetne a sportesemények megrendezése. 

Hogy sportoló nemzet lenne a magyar, azt a felmérések pont nem támasztják alá. Az egyesületekben sportoló versenyzők létszáma ugyan nő, de ebben bőven szerepe van az elképesztő pénzeket megmozgató tao-nak, ahol fel kell mutatni igazolásokat, hogy jöhessenek a pénzek. 

A nemzetközi sportrendezvények megszervezése Magyarországon leginkább a stadionépítésekhez hasonlítható: nem legalulról, hanem pont legfelülről van rá igény, így a finanszírozása sem piaci alapú, hanem - katari mintára - a központi költségvetés állja a kiadásokat, szinte 100 százalékban. 

Magára valamit adó sportszövetség számára szinte kötelező elvárás egy világbajnokságot, de legalább egy Európa-bajnokságot, vagy utánpóltás világbajnokságot Magyarországra hozni. A rendezési költség nem probléma (bár a bokszban az ifjúsági világbajnokságnál azért tényleg ritka pofátlanul nyúlták le a 840 millió forint nagy részét), arra szinte biankó csekket ad a kormány. Tavaly a sárkányhajó világbajnokságra is jutott 120 millió forint. Ha építeni kell a rendezvényhez valami bármit, csak szólni kell, pénz lesz rá, sőt, cég is akad, aki vállalja a munkákat.  

Világbajnokság, amire csak mi pályáztunk

Az idei magyarországi sportesemények közül négyet szokás kiemelni, olimpiai sportágak világbajnokságairól van szó. Áprilisban már volt a pingpong-vb, júliusban lesz vívó-vb, augusztusban kajak-kenu, szeptemberben öttusa világbajnokság. (Volt női foci Bajnokok Ligája-döntő is, lesznek a Maccabi Európa-játékok is, ami létszámban mindenképpen kiemelkedő verseny, bár a tervezett helyszínek nem készültek el. Szintén Budapest lesz a házigadája a World Urban Gamesnek is, ami Orbán Viktor szerint egyfajta „fiatalos sportfesztivál a város szívében”, a sportágak között van BMX, görkorcsolya, gördeszka, 3x3 kosárlabda, teqball vagy a break tánc.) 

A négy nagyobb világbajnokság közül három rendezési jogát még akkor nyerte el Magyarország, amikor a kormány hajszolta a 2024-es olimpia megrendezését. A sikeres olimpiai pályázat érdekében a lehető legtöbb világversenyt Magyarországra akarta hozni a kormány, hogy ezek sikeres lebonyolításával  bizonyítsa: képes a legnagyobb sporteseményt is vendégül látni. A közhangulatot éppen egy ilyen főpróba esemény, a vizes világbajnokság fordította a budapesti olimpia ellen. A 2017-es vizes világbajnokság költségei irgalmatlanul elszálltak, a mai napig nem lehet tudni, mire ment el majdnem 130 milliárd forint. De ez annyira nem probléma, hogy a kormány támogatja az újrázást, Magyarország pályázik a 2025-ös és a 2027-es világbajnokságra, hátha valamelyiket megkapja. 

A világbajnokságok esetében közös pont, hogy a szervezők nem győzik hangsúlyozni, milyen páratlan sportdiplomácia siker a megrendezés megszerzése. De az idei asztalitenisz világbajnokságra például egyedül Budapest pályázott. Vívó világbajnokság hat évvel ezelőtt is volt Budapesten, kajak-kenu vébére is szinte hazajárnak a sportolók Szegedre, 1998 óta negyedszer lesz házigazda a város. Öttusában menetrendszerűen 10 évente rendezünk világbajnokságot. 

Ami szinte mindenegyik esetben alap: a költségekről keveset tudni, mintha valamilyen magánrendezvényről lenne szó, és nem a kormány állná a költségeket közpénzből. Egy-egy kormányhatározatból nagyságrendeket ki lehet bogarászni, de tételes elszámolásokkal nem fárasztják az adófizetőket. 

A négy idei magyarországi világbajnokság költsége:

• Nátrán Roland, az asztaliteniszszövetség elnöke azt nyilatkozta, hogy a pingpong-vb rendezésének költségvetése meghaladja a 2 milliárd forintot, ami többszöröse a honi szövetség éves gazdálkodási kereteinek. A központi költségvetés állta a kiadásokat. 
• A kajak-kenu világbajnokság váratlanul igazán költséges lett, ahhoz képest, hogy sokadszor házigazda Szeged. Ennek oka, hogy alaposan átépítették az eddigi helyszínt, amit pedig korábban kiválónak neveztek. Erre elvileg 1,8 milliárd forintot terveztek, de márciusban mindezeken felül további 3,1 milliárd forintot adott még a vébére a kormány. Rendezési költségre tavaly 160, idén 633 millió forintot adott a kormány. 
  
• Az öttusa világbajnokságról egyelőre az tudni, hogy 755 millió forintot biztosan adott rá a kormány. A Kincsem-parkba tervezték, aztán jött az ötlet, hogy legyen inkább a Margitszigeten, de végül elvetették a tervet, mert a Kincsemben mégis egyszerűbb megoldani, hiszen például lovak is kellenek a versenyhez. 
• A vívó világbajnokságra 2016-ban 600 millió forintot különített el a kormány, most májusban még 200 millió forinttal megtoldotta azt, hogy mennyi a teljes költségvetés, azt nem tudni. Vívópalotát nem építettek külön, bár igény volna rá. Eredetileg a Hősök terén (!) akarták megrendezni a verseny döntőit, de a szabadtéri verseny ötletét elvette a nemzetközi szövetség. Így - akárcsak 2013-ban - a BOK-csarnokban lesz a verseny július 15.-23. között. 

De például az idei junior tornász vébé is 606 millió forintos állami támogatást kapott.

Ha már ennyi verseny van, a kormány úgy döntött, hogy legyen egy Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-t, aminek éppen az a feladata, hogy segítsen lebonyolítani az itthon rendezett nagy nemzetközi versenyeket. 50 millió forintból hozták létre, az első eseménye az asztalitenisz vébé volt. 

Megéri?

A kormányzati kötelező válasz erre - konkrét számok vagy bármiféle konkrét helyszín nélkül - ez, Szabó Tünde sportért felelős államtitkártól:

„A magyar kormány már régen felismerte, hogy a kiemelt sportesemények nemzetgazdasági szinten szignifikánsan kimutatható gazdaságélénkítő hatással bírnak, az infrastrukturális fejlesztések tartós fellendülést eredményeznek egy-egy régió életében, ráadásul javul a foglalkoztatottság, virágzik a turizmus, és ezek az események lendületet adnak a szponzorok aktivitásának is. Nem utolsósorban a versenysport kiemelkedő szerepet játszik az országimázs építésben is. Így a sportpolitikai célrendszerünk alapvető elemévé vált, minél több sikeres és népszerű nemzetközi sportesemény házigazdájának lenni”.

Az asztalintenisz hazai vezetője, Nátrán Roland úgy számolt a köztévében, hogy az ő vébéjükre költött kétmilliárd forint ötszöröse mozdulhat meg a magyar gazdaságban. Azt nem részletezte, hogy ez hogyan jön ki. Jegybevételekből biztosan nem kaszálnak nagyot a rendezők, a pingpongvébén jóindulattal 50 ezer nézővel számoltak a nyolc nap alatt. Ezek döntő része magyar volt, és ez így lesz a szegedi kajak-kenu-vébével, a vívással és az öttusával is. Hiszen a magyarok számára a szép eredmények miatt kedves, de nem tömegeket vonzó sportágakról van szó. A 2017-es úszó világbajnokság más kategória, de leginkább a tévénézők számában, a szállodák még ott is rosszul jöttek ki a verseny két hetéből, akkora kavarások voltak a foglalások körül. 

Versenyzők, kísérők érkeznek ugyan a világbajnokságokra, az ő ellátásukat, szállásukat rendezőként a magyar fél állja, ez benne van a kétmilliárdban. A sportvezetők luxusának megteremtése is. A pénz persze a magyar szállodáknál, rendezvényszervezőknél, étkeztetőknél csapódik le, de ez aligha jelent ötszörös szorzót. Az elnök megemlítette, hogy a kétmilliárdban benne van az áfa is, vagyis 500 milliót végülis direktben visszakap a költségvetés. 

Az imázs ereje

És természetesen ott van az örökös hivatkozási alap, a pénzben nehezen kifejezhető országimázs. 

Emlékszik, mekkora kedvet kapott elutazni Mexikóba, amikor nézte a tavalyi öttusa világbajnokságot? Hogy azonnal foglalta a jegyet a kínai Vuhsziba, miután belenézett a karddöntőbe? Mennyire örült a család, hogy a svéd Halmstadba mentek idén, elmenekülve a forróság elől, miután annyira jól megszervezték a 2018-as pingpong vébét.

Ebből a szempontból a budapesti vizes vébén az óriási toronyugrásnak valóban pazar hátteret adott a Duna-parti Parlament, fantasztikus képek készültek a sportolókról, kár, hogy aztán majdnem ott maradt a betonplacc a világörökségi látképben. Az is biztos, hogy a jövő évben Magyarországról induló Giro d'Italiának köszönhetően annyi látják majd a tévében Nagykanizsát, mint korábban sosem. Ott valóban érdemes számolni azzal, hogy Magyarország olyan tájait ismerhetik meg a tévénézők, amit esélytelen lett volna egyébként bemutatni. Ennek ára van, bruttó 7,8 milliárd forint lesz egy olyan verseny első három szakaszának az idehozatala, amit Magyarországon édeskevesen űznek, és hirtelen nem is tudná kezelni a sportág, ha minimálisan megugrana az érdeklődés iránta. 

Sportszakmailag a Giro idehozatala teljesen indokolatlan, országimázs szempontjából viszont jobb befektetés, mint mondjuk a tavalyi birkózó világbajnokság. Ahol ugyan Németh Szilárd a szövetség elnökeként végre dobogóközelbe került komoly versenyen, ha nem is sportolóként, de díjátadóként. És boldog-boldogtalant megajándékozott egy-egy súlyos szoborral. A tavalyi birkózóvilágbajnokság is úgy volt beállítva, mintha a világ legfontosabb eseménye lett volna, miközben nem is annyira régen, öt évvel korábban is volt birkózó világbajnokság Budapesten, igaz, jól kevesebb pénz elég volt a megrendezésére. Akkor megoldották 328 millióból, most 1,8 milliárd ment el rá. 

Nincs olimpia, van világbajnokság

Arról szó sincs, hogy a mostani, még az olimpiai álomban megpályázott világbajnokságok lezárnának egy korszakot, és más dologokra költene milliárdokat a kormány. Sőt, szintet lépett a kormány. A fent említett Giro d'Italia is jelzi, hogy a sportközeg kifogyhatatlan az ötletekből. Noha a téli olimpia társrendezésének a terve egyelőre nem vált valósággá, afelé is tennék egy lépést a 2022-es jégtánc- és műkorcsolyavilágbajnokság megrendezésével. 

A vizes világbajnoksághoz hasonló felhajtással járhat - és tévén keresztül valóban sok emberhez eljuthat - a 2023-as atlétikai világbajnokság. A helyzet annyiban is hasonló, hogy úgy pályáztunk, hogy nincs alkalmas helyszínünk a megrendezésére, hiszen idén elkészül ugyan 150 nettó milliárdból az új Puskás Aréna, szép nagy is lesz, rengeteg nézőt tud majd befogadni, de szemben a régivel, nem lehet benne atlétikai versenyeket tartani. Ezért új atlétikai stadion kell, lesz is, egy 40 ezres, amit aztán visszabontanak majd 15 ezresre. Hogy mennyiért, azt inkább el sem árulták. Ahogyan azt sem, hogy legalább nagyjából milyen összköltséggel kalkulál a kormány, megint meglesz-e a 130 milliárd, mint a vizes vébénél. Pedig van akkora tétel, hogy az érdekelhetné az adófizetőket. Amikor októberben a kormány garanciát vállalt a rendezésre, a magyar szervezőbizottság azt közölte, hogy a nemzetközi szövetség 31,5 milliárd forintra becsülte a rendezés költségeit. De ez a minimum, amibe a szövetség vezetőinek, a sportolóknak, a technikai személyzetnek (összesen 3200 embernek) az utaztatása és elszállásolása, valamint a pénzdíjak vannak benne. A stadion ezen felül lesz, a tervei majdnem 5 milliárdba kerültek. 

És ha már szóba került az új Puskás. Ahhoz képest, hogy jövőre társházigazdái leszünk a labdarúgó Európa-bajnokságnak, annak költségeiről sem lehet tudni semmit, azon kívül, hogy épül a 150 milliárdos stadion, miközben a vizes vébénél pont az egyéb kiadások emelkedtek meg teljesen érthetetlen módon. A jövő évi központi költségvetésben egy forint sincs feltüntetve a foci Eb-re, érdemes lesz majd figyelni a Magyar Közlönyt, amikor a kormány elkezdi adagolni a költségeket. Ha az új Puskás megépül, egészen biztosan pályázunk a női után a férfi Bajnokok Ligája-döntőjére is. Akkor legalább tele lesz a 67 ezres stadion, ez évente nem sokszor fordul majd elő.

Pályázunk újra a judó világbajnokságra. 2017-ben volt Budapesten, Putyin is ellátogatott rá, a 2022-est rendeznénk meg újra. A kormány egy határozatban jelezte, hogy nem sajnálna rá 3,6 milliárd forintot (!) plusz a 2,2 milliárd forintos jogdíjat. Tavalyelőtt a Papp László Arénában rendezték a vébét, bejáratott helyszín tehát van, nem kell építeni, így elég soknak tűnik a jogdíjon felüli 3,6 milliárd. 

21 milliárd forintért szerezte meg Magyarország a női teniszválogatottak versenyét, a Fed-kupát 2022-ig. Ebben sincs benne semmiféle építkezés, csak a jogdíj és a rendezés költségei.

Ami igazán nagy falat lesz, a férfi kézilabda Európa-bajnokság 2022-ben. Ezt felesben rendezzük a szlovákokkal, és felépítünk hozzá egy akkora sportcsarnokot, amilyen nagy még soha nem volt Magyarországon, plusz Szeged és Tatabánya is kap egy új csarnokot, a veszprémi arénát pedig kibővítik. A 20 ezer férőhelyes új, budapesti multifunkcionális csarnokra egyelőre 35 milliárd forint van beállítva. Ha elkészül, ebben lesz majd a női Fed-kupa is és a korcsolya világbajnokság, amennyiben megkapjuk. És már tervbe van véve a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság is, legalábbis érdeklődünk iránt. Női kézilabdában amúgy is Budapest a Bajnok Ligája négyes döntőjének állandó házigazdája, hogy mennyit fizet ezért a kézilabda szövetség, azt nem tudni. Kosárlabdában Sopron volt a tavaly és idén is az Euroliga négyes döntőjének a házigazdája, amire szintén adott a kormány támogatást.

A győri ifjúsági olimpia után a főiskolások és egyetemisták világversenyét, az universiadét is megrendeznénk. És pályázunk a kosárlabda Európa-bajnokság egyik csoportkörére is. Idén a női röpladda-Eb egyik társházigazdája leszünk, jövőre rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságot rendezne Debrecen (csak a pályázatra 238 millió forintot adott a kormány), 2021-ben fociban a szlovénokkal rendezünk U21-es Európa-bajnokságot. Stadion lesz hozzá. 2022-ben karate világbajnokság házigazdája lesz Budapest. És továbbra is itt van a jó öreg Forma-1, ami sok turistát, sok nézőt hoz, de 2017 és 2026 között 146 milliárdot kell érte fizetni. 

És az is biztos, hogy az olimpai álmok sincsenek feladva.