• Szinte mindenki felmondott a Schmidt Mária vezette, évi 5 milliárd forintból dolgozó XXI. Század Intézetnél, a kormány egyik legfontosabb ideológiai műhelyénél. 
• Lánczi Tamás igazgató és Schmidt hangos viták közt váltak el. 
• Orbán Viktor egészen biztosan tudott arról, hogy egyik tanácsadója otthagyja a történészt és intézetét. 
• A távozók egy új háttérintézménynél vagy hetilapnál helyezkedhetnek el, de szigorúan csak a választások után.

Hetek óta feszült volt a viszony Schmidt Mária történész-intézetigazgató és a munkatársak, különösképpen Lánczi Tamás igazgató között – ezt több munkatárs is elmondta azok után, hogy kedden azonnali hatállyal felmondták munkaszerződésüket a XXI. Század Intézetnél. 

A dolgozókat a munkaszerződésük titoktartásra kötelezi, erre hivatkozva nem árultak el részleteket az intézeten belüli konfliktusról, de azt mind nyilvánvalóvá tették, hogy olyan „látványosan összeegyeztethetetlen” elképzelései voltak Schmidtnek és Lánczinak, hogy lehetetlennek tűnt a folytatás. 

Ezzel együtt maga a döntés viszonylag hirtelen született meg: egy nappal a válást megelőzően, hétfőn hangos vita zajlott a főigazgató és az igazgató között, mielőtt utóbbi a távozás mellett döntött.

„Mária nem volt elégedett Tamás teljesítményével, hangosan szitkozódott, Tamásnál pedig hirtelen betelt a pohár"  

– mondta az egyik munkatárs a hétfői csetepatéról.

Úgy tudjuk, az intézet 14 munkatársa közül 12 azonnali hatállyal felmondott.  

Az intézet honlapján szerda reggel még mind szerepeltek, délutánra már viszont csak öten maradtak: a főigazgató mellett a külsős, tudományos főmunkatársak (Frank Füredi, Hubertus Knabe és Galló Béla), és az egyetlen maradó elemző, Deák Dániel. Deák azt mondta a 444-nek, hogy nem kíván nyilatkozni a közleményen túl, de jól érzi magát, személyes viszonya is rendben van a főigazgatóval, nincs oka távozni.

Schmidt az intézet, illetve saját személyes Facebook-profilján jelentette be, hogy megpuccsolták, bár valójában inkább annyi történt csak, hogy kislisszolt alóla a teljes dolgozói gárda. Arra célzott, hogy ezzel a dolgozók veszélyeztetik az intézet és vele a Fidesz politikai küldetését:

„A munkatársak döntése kockáztatja a XXI. Század Intézet tevékenységét, különösen az önkormányzati választási kampány előtt végzett kutatások publikálását, valamint a Kormány által meghirdetett, »30 éve szabadon« Emlékév egyes programjainak megvalósulását.”

Akikkel beszéltünk a távozók közül, cáfolták, hogy bármilyen nagypolitikai oka lenne a döntésnek. Többen csak annyit tettek hozzá, hogy a kialakult szakmai vitában Lánczival értettek egyet, vagy éppenséggel vele voltak állandó munkakapcsolatban, így kézenfekvő volt számukra, kinek az oldalán állnak a vitában. Az egyik távozó szerint nyilvánvaló volt, hogy Schmidt előbb-utóbb megválik Lánczitól, aki viszont ezzel a megelőző húzással magával tudott vinni embereket.

Mindenki utalt rá, hogy Schmidttel nehéz együtt dolgozni, lobbanékony és akaratos főnök, aki sokszor nehezen kiszámítható. De voltak szakmai surlódások is.

A fő konfliktusforrás az volt, hogy az emlékévekkel kapcsolatos projektek lassan haladtak, és Lánczi nem teljesítette Schmidt kéréseit. Elég fajsúlyos projektekről van szó: az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tavaly előtt 5,2, tavaly pedig 5,4 milliárd forintot kapott a kormánytól; ebből szervezték az I.  világháborús és az 1989-es emlékévhez kapcsolódó programokat, de például Milo Yiannopoulos vagy Steve Bannon meghívását is. Schmidt szerint most veszélybe került ennek a sok értékes adóforintnak a felelős felhasználása. 

Lánczi soha nem lépne ilyen merészet Orbán engedélye nélkül

Lánczi 2010 után Navracsics Tibor államtitkára volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, de miután összekapott a miniszterrel, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó köreihez csatlakozott, és a Századvég Alapítványnál vállalt vezető posztot. 

Az egyik legbefolyásosabb kormánypárti elemző, és a fideszes média egyik legtöbbet nyilatkoztatott szakértője lett: mai napig rendszeresen hívják elemzőként műsorokba, hogy egyetértsen a kormánnyal, és helyeselje döntéseit; még blogot is vezet Mozgástér néven az Orbán-korszak legnagyobb pillanatairól. 

A hátországban Lánczi fontos pénzügyi és politikai posztokat is kapott. 2015-ben a többmilliárdos profittal működő, monopolhelyzetbe hozott BAT Pécsi Dohánygyár Kft.felügyelőbizottsági tagja lett, és évek óta ő vezeti Habony és az elhunyt Arthur J. Finkelstein nemzetközi tanácsadócégét, a Danube Constulting Ltd.-t is. Századvéges elemzőként államtitkokhoz is hozzáfért. Évek óta a miniszterelnök szűken vett stábjának tagja; májusban az elnöki küldöttséggel és Habony Árpáddal közösen járt Washingtonban is.

Lánczi és Schmidt Mária a Figyelőnél kezdtek el együtt dolgozni még 2017 februárjában. Ekkor csatlakozott a laphoz többek közt Kiszelly Zoltán és Deák Dániel politikai elemző. Erre azután került sor, hogy Orbán Viktor – miután összeveszett Simicska Lajossal, és így egy időre elbukta az addig fölépített pártmédia egy részét – arra biztatta a jobboldali pénzembereket, tegyenek erőforrásokat a médiába, és szerezzenek pozíciókat a nyilvánosságban. A média lett a legfontosabb politikai terep a kormány számára, ezért elemzők és szakértők is újságoknál helyezkedtek el. 

Schmidt Máriának szüksége lett emberekre, akik a meghatározott politikai irányvonalak mentén összerakják a gazdasági hetilapot; így lett Lánczi főszerkesztő. Schmidt vezetési stílusa már a figyelős időkben is sok konfliktust gerjesztett.  (A lapnál történt hatalomátvételről 2017 elején „Jött Mária, és másfél hónap alatt szétbarmolt mindent” címmel írtunk cikket.)

Lánczi 2019 márciusáig vezette a lapot, aztán Schmidttől alapítványi tulajdonba került a Figyelő, Lánczi pedig igazgatóként kezdett dolgozni a XXI. Század Intézetnél. Több volt századvéges is itt landolt. Amíg viszont a Figyelőnél nem volt közvetlen és intenzív munkakapcsolat Schmidt és Lánczi között, a XXI-nél hetente kellett egyeztetniük a projektekről, és hamar kiderült, hogy nem tudnak együttműködni. 

Ami biztos, hogy Lánczi nagyon fegyelmezett és lojális káder. Ő az, aki soha nem kockáztat, tényleg minden lehetséges alkalommal szuperlatívuszokat használ Orbán Viktorral („Európa vezetőjével”) kapcsolatban; pontosan ismeri a rendszer belső működését és íratlan szabályait. 

A rendszer logikája, és Lánczi működése alapján szinte kizárt, hogy Lánczi anélkül cselekedett volna, hogy szándékait egyezteti a legfőbb politikai hatalommal, Orbán Viktorral. A miniszterelnök mindig szemmel tartja a holdudvarban dolgozók mozgásait, a jobboldali médiától a háttérintézmények stábjáig. 

Ante portas?

Hasonló ügyek esetében rendre felmerül, hogy nem politikai leszámolás zajlik-e a háttérben? És ha igen, akkor ki lehet a célpont? Lánczi vagy Schmidt? Ezúttal nem látszanak arra utaló jelek, hogy ilyesmi történne, de az bőven belefér az orbáni személyzeti politikába, hogy kicsit átrendezi az erővonalakat, játszadozik bizalmasaival.  

Schmidt az elmúlt években nagy energiákat mozgósított annak érdekében, hogy visszaküzdje magát a Nemzeti Együttműködés első vonalába. 2010-ben ez még szinte reménytelennek tűnt.

A történész asszony 2006 előtt hosszú ideig a Fidesz-holdudvar fontos ideológusa volt, de a 2006-os vereség után állítólag szervezkedni kezdett Orbán háta mögött; ennek lett eredménye az emlékezetes „Schmidt Mária ante portas” című (eredetileg 2007 januárjában megjeent, a lap honlapjáról már eltüntetett) cikk a Magyar Nemzetban, ami azzal vádolta meg, hogy Áder Jánossal közösen új jobboldali párt gründolásán vagy a Fideszen belüli hatalomátvételen dolgozik. Az eset után Schmidt évekig árulónak számított Orbánék (akkor még: Orbán és Simicska) köreiben.

2010 után Schmidt fokozatosan dolgozta vissza magát a miniszterelnök kegyeibe, és idővel a legfontosabb ideológusok közé emelkedett; a Terror Háza, és a rábízott alapítványok évente milliárdos költséggel működhettek. Orbán Viktor áprilisban majdnem 4 milliárd forintot adott Schmidtnek, hogy csináljon egy Puskás-kiállítást, és azt biztos nem bízta volna akárkire. 

A történész-ideológus kormánybiztosként is kapott feladatot, családi cégei pedig Mészáros Lőrinccel üzleteltek: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. például 5,7 milliárd forint értékben vásárolt részesedést Schmidt és fia, Ungár Péter ingatlanfejlesztő cégében, a BIF-ben. Tavaly októberben Schmidt még a Vidi londoni meccsére is elutazott Orbán köreivel, csak hogy bizonyítsa lojalitását.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hónapokban egy másik ügyben már kapott látványos sebeket: Schmidtet öt év után kirakták a Sorsok Háza-projektből, miután nemzetközi zsidó szervezetek vállalhatatlannak találták a koncepcióját. És ugyan tény az is, hogy Schmidt jelentős forrásokat és ügyeket felügyel, a kancellária életét ismerők szerint nincs túl sok személyes kapcsolata a miniszterelnökkel.

A XXI. Századtól távozó egyik dolgozó név nélkül kérdésünkre arról beszélt, hogy a felmondottak egy része az önkormányzati választások után feltehetően az valamilyen új, közös formációban folytatja majd a munkát. 

Az intézettől független helyekről emellett hallani olyan feltételezést, hogy a csapatból többen részt vállalhatnak majd az állítólag heteken belül induló, nyomtatott Mandiner újságnál – akár Lánczi vezetésével. (A mandiner.hu korábban a kormánybarát, mégis kritikus jobboldali fiatalok gyűjtőhelye volt, amíg a hatalom be nem darálta a lapot, és tavaly ősszel a kormányzati-alapítványi médiabirodalom része lett.) Mindez egyelőre inkább spekuláció: az értesülést nem erősítette meg egyik távozó sem.

Az nem valószínű, hogy az egyszer eltávozottak visszatérhetnének a Századvéghez, ahonnan egyszer már eljöttek a Figyelő, majd a XXI. század Intézet kedvéért. Az első számú kormánypárti think-tanknek ráadásul vezetője is van, és Lánczi Tamás nem biztos, hogy szívesen sorolna be G. Fodor Gábor alá. Ha marad a háttérmunka, akkor alighanem új intézményi keretek közt dolgoznak tovább az elemzők.