Gera Marina az első magyar színésznő, aki az Emmy-díjátadón díjat nyert, a málenkij robotról szóló Örök tél című film főszereplőjeként kapott elismerést.
Varga Judit igazságügy-miniszter a hírre a Twitteren azt írta, a DK-s Dobrev Klárának is meg kéne néznie a filmet, mert ő pontosan annak „a kommunista rezsimnek az örököse”, amelyik a filmben bemutatott brutális tetteket végrehajtotta, és „egy tisztességes ember sem fogadhat el leckéztetést” Dobrevtől. Varga ugyan nem írta le, de arra utalhatott, hogy Dobrev apja a bolgár Petar Dobrev, anyja Apró Piroska, anyai nagyapja pedig Apró Antal kommunista politikus volt.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő erre megírta, hogy „Varga miniszternek óvatosabban kellene bánnia az ilyen üzenetekkel”, ugyanis az ő édesapja is beazonosítható, mint a kommunista rendszer kiszolgálója: a miskolci Varga László III/II-es alhadnagy szállodaigazgató, azaz ún. szigorúan titkos tiszt volt, az aktái szerint aktív és meggyőződéses, kétszer, összesen 8000 forintnyi jutalmat kapott. Hadházy azt írta: „Szeretném a jegyzőkönyv kedvéért leszögezni: eszembe nem jutott volna elővenni az »apák és fiúk (lányok)« lemezt, ha maga Varga miniszter asszony nem kezdi el. Ez a kis írás csak arra szolgál, hogy figyelmeztesse: gondolkozzon, mielőtt tweeteni kezd!”
Varga Judit egyébként nyáron a Pesti Srácoknak adott interjúban azt mondta:
„Én történetesen nem szeretek mutogatni mások, még az ellenzékiek felmenőire, családjára sem.”
Az interjúban is elismerte, hogy az apja ügynök volt:
„Vendéglátó ipari végzettségű édesapám, még mielőtt megszülettem volna, szakmai karrierjének egy újabb állomásaként szállodavezetői állást kapott a miskolci Avas Szállóban. Tőle tudom, hogy őt is meglepte, amikor pár hónappal később felszólították, hogy a munka része a titkosszolgálatokkal való együttműködés. Kémelhárító, SZT-tiszti III/2-es besorolást kapott, ez annak idején a hódmezővásárhelyi Emlékpont nyilvános listáján is látható volt. A miskolci médiában 2011-ben ez az ügy nagy nyilvánosságot kapott, a családban és a környezetünkben mi akkor megbeszéltük a dolgot. Édesapám elmondta, hogy amikor rádöbbent, miről szól ez és miért is kapott vezetői megbízást, 1983-ban nemet mondott a szolgálatoknak és a sokak által vágyott szállodavezetői pozíciójából is távozott. Ekkor én hároméves voltam; ki gondolja, hogy nekem mindezért magyarázkodnom kéne?
Nem tudok arról, hogy bárkiről jelentést írt volna, nem is állítja senki. Nem ártott senkinek. Miután 1983-ban saját kérelmére megszűnt az együttműködése a Belügyminisztériummal, a vállalkozói szférában folytatta – egész életében a vendéglátásban és a kereskedelemben dolgozott – és megnyitott egy kultikus kis helyet, a sok miskolci emlékeiben még élő Tejbárt. Bár a városban sokan ismerték, sosem politizált, nem vett részt a közéletben. Úgy érzem, az ember hozhat naiv döntést, de ha azután helyrehozza, lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekeit a saját értékrendje szerint, külső befolyástól mentesen nevelje. Ez a történet is jelzi, mit tett egyes családokkal a diktatúra.”
Hadházy szerint Varga hazudik, „amikor az 5 évig ALHADNAGYKÉNT ÉS HADNAGGYÁ ELŐLÉPTETVE dolgozó édesapját a rendszer naív áldozataként mutatja be”. „A 8000 forintos jutalom is kevésnek tűnik, de abban az időben egy átlagfizetés 1000-1500 forint lehetett” – írja. Hadházy szerint egyébként „a miniszter asszonnyal nem az a baj, amit kommunista tartótiszt édesapja tett anno. Hanem amit fideszes miniszterként ő tesz most.”
Varga Judit erre azt írta: „Nekem erkölcsi és jogi értelemben sincs takargatnivalóm. Én is ott álltam az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulóját ünneplő tömegben, amikor ugyanannak a rendszernek az örökösei lovasrohamot rendeltek el és szemeket lövettek ki.” „Hol voltak akkor a jogállamiságért aggódó professzorok, EP képviselők és Hadházy Ákosok?” – teszi fel a kérdést Varga, egy Wass Albert-idézettel („Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.”). Hadházy Ákos egyébként pont akkor, 2006-ban lett a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselője.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.