Amióta szeptemberben elkezdtek tombolni az ausztráliai futótüzek, több mint 10 millió hektár égett le, ami 11-szerese a tavalyi amazóniai erdőtüzek által felperzselt területnek – bár szerencsére itt a gyérebb növényzet miatt hektáronként sokkal kevesebb biomassza ég el, mint Brazíliában, így a kibocsátott szén-dioxid egyelőre alig haladja meg az amazóniai tüzekben kibocsátott mennyiséget.

Legalább 27-en meghaltak, és több ezren veszítették el az otthonukat, a nagyvárosokat sűrű füst borította be. A bozóttűz miatt kialakult légszennyezettségre hivatkozva bezárt a magyar nagykövetség Canberrában, Ausztrália fővárosában.

Komoly kár keletkezett az élővilágban is: akár egymilliárd gerinces állat is elpusztulhatott, csak Új-Dél-Walesben 800 millió. (Ide csak azok az emlősöket, madarakat és hüllőket számolják, amelyeket közvetlenül a tűz ölt meg vagy közvetetten az élőhelyük elvesztése miatt pusztultak el.)

És a helyzet még mindig lehet rosszabb.

A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy – ahogy attól napok óta tartottak – Ausztrália két elszabadult bozóttüze estére egy ún. „mega blaze-zé”, vagyis egy egyesült, sokkal erősebb óriástűzzé állhat össze Új-Dél-Wales és Victoria állam határában. Csak Új-Dél-Walesben több mint 100 bozóttűz tombol, és Victoriában is hasonlóan nagy a baj, a tűzoltók arra kérték a helyieket, hogy meneküljenek el az otthonaikból. De a dél-ausztráliai Kenguru-sziget is fenyegetéssel néz szembe. Új-Dél-Wales partjainál két hajó várakozik, hogy szükség esetén fel tudják szedni a menekülőket.

Scott Morrison miniszterelnök azt mondta, „ez egy bonyolult nap lesz a keleti államokban”, az előrejelzések szerint ugyanis hő, erős szél és száraz villámlás várható, és a repülőgépek sötétedés után már nem tudnak oltani.

Egy posta lett az állatok mentőközpontja egy szénné égett ausztráliai faluban

Cobargo egy kb. 700 fős falu az ausztráliai Új-Dél-Wales déli csücskében. Pontosabban csak volt, december végén ugyanis a bozóttüzek szénné égették, így nézett ki újévkor:

Ez az a falu, amit a bozóttüzek a legdurvábban sújtottak, Scott Morrison miniszterelnök 2020 első munkanapján is idelátogatott, hogy megmutassa, bár a katasztrofális bozóttüzek idején Hawaiira ment nyaralni, mégis törődik az ausztrálok problémáival és a tűzvésszel. (A látogatás nagyon rosszul sült el, a helyiek számon kérték, miért nem kapnak támogatást, mi lesz az áldozatok hozzátartozóival és az otthonukat elvesztett ausztrálokkal, majd gyakorlatilag hazaküldték, mondván, nem látják szívesen, és faszkalapnak, féleszűnek nevezték.)

Itt áll egy korábbi bőrbolt, egy jógastúdió és füstölőbolt elszenesedett romjaival szemben, egy kiégett kávézó maradványai mellett az egykori postahivatal. Ennek a hátuljában egy szobában Kyle Moser és az élettársa, David Wilson gondoskodik három kengurukölyökről. Azt mondták, a tűzoltók nagyon harcoltak, hogy legalább a posta épületét megmentsék. A pár négy éve érkezett ide Sydneyből, hogy új életet kezdve vezessék a helyi postát, de a tűz után ez az épület lett az otthonuk.

A Guardian elkísérte őket a szomszédos Wandellába, ahol eddig laktak, hogy megnézzék, mi maradt a romok között. Csodával határos módon birkák, tehenek és kecskék is túlélték a tüzet.A két férfi szilveszterkor először fel akarta venni a harcot a tűzzel, de aztán belátták, hogy esélytelen, így a négy kutyájukkal együtt kocsiba vágták magukat, és elhagyták a falut az egyetlen kivezető úton.

Miután visszatértek, és látták a pusztítást, sokkot kaptak, de azt mondják, amióta kiderült, hogy a biztosító fizetni fog, egyszerűen ürességet éreznek, megszabadultak a stressztől. Pár nappal később, amikor a Guardian náluk járt, végre eleredt az eső.

Még nem tudják, mi lesz velük ezek után, miután a lángok több tucat otthont és üzletet semmisítettek meg Cobargóban, és nem jártak jobban a környék többi települései sem. A falu áramellátás nélkül maradt, és a helyi bemutatóterem lett a hajléktalanná vált lakók menedéke. Az emberek itt kapnak információt, ruhát, ételt és szállást. Adományok bőségesen állnak rendelkezésre, a helyiek azt sem tudják, kik és honnan siettek a segítségükre.

Ausztrália legmelegebb éve

Az ausztráliai meteorológiai intézet friss jelentése szerint „a 2019-es év Ausztrália legmelegebb éve volt a feljegyzések kezdete óta, az országos középhőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot, túlszárnyalva az eddigi rekordnak számító 2013-as évet, amikor 1,33 fokkal került az átlag fölé a hőmérséklet”.

Az éves országos maximális hőmérsékletek az átlaghoz képest nagy, 2 fokos eltérést mutattak, ami anomáliának számít– mondta Karl Braganza, az intézet klímamonitorozásért felelős részlegének vezetője.

A hat legforróbb napon a egész kontinensen 41,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, és az országos napi csúcshőmérséklet 11 napon haladta meg a 40 fokot. 12 hónapból 7-ben dőlt meg az átlagos középhőmérséklet rekordja, és januárban meg decemberben is erőteljes hőhullámok is jelentkeztek.

A jelentésben az áll, hogy a 2013 óta eltelt évek mindegyike a legmelegebb évek között szerepel Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta.

Ausztrália legszárazabb éve

Ausztráliában a csapadék mennyisége sem volt soha még olyan kevés, mint az elmúlt évben: országosan átlagosan csak 277 mm hullott, ami 40 százalékkal van az átlag alatt.

A második legszárazabb év 1902 volt, amikor 314,5 mm hullott.

Queensland északnyugati és északi területeit kivéve Ausztrália egész területén átlag alatti volt a csapadék mennyisége. Az ország szinte egész területén szárazság uralkodott, főleg Új-Dél-Walesben és Queensland dél részén, ahol 2017 óta tart az aszály.

Az ún. Forest Fire Danger Index (a tüzet okozó időjárás súlyosságának indexe) rekordmagasságot ért el. A hatóság szerint egyértelmű a kapcsolat az erdőtüzek, a rekordalacsony csapadékmennyiség és a megnövekedett hőmérséklet között. (BBC, Guardian, MTI, címlapkép: Saeed Khan/AFP)