Átlagos munkanap egy virágzó parlamenti demokráciában

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Közel 600 milliárd forint veszítette el a közpénz-jellegét.
  • Közalkalmazotti státuszok szűntek meg.
  • És olyan megfigyelési törvény született, ami még az adatvédelmi biztos szerint is aggasztó.
  • Füstölt a képviselők keze alatt a szavazógomb kedden a parlamentben.

Budapest-Belgrád: Titkos részletek

Megszavazta a fideszes többség, hogy tíz évre titkosítják a Budapest-Belgrád vasúti beruházás szerződésének részleteit. Ez egy több mint 700 milliárd forintos üzlet. Az erről szóló vitában Schanda Tamás államtitkár még azzal érvelt, hogy az adatok nyilvánossága sértené Magyarország külgazdasági érdekeit. A beruházás magyarországi szakaszának egyik fő nyertese Mészáros Lőrinc, az államtitkár erről azt mondta, legyünk büszkék arra, hogy magyar vállalkozó erre képes, egyébként pedig más is pályázhatott volna.

Igen az állami megfigyelőrendszerre

Megszavaztak egy olyan kormánypárti törvényjavaslatot, ami új felhatalmazással ruházza fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. A törvény szerint a parlament felkéri (a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő) Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, hogy egy lehetséges kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervek elektronikus hírközlési hálózatainak forgalmát. A szöveg ugyan arról szól, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de nem látszik, hogy erre valóban lenne garancia.

Még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is azt írta Felkai László belügyi államtitkárhoz címzett levelében, hogy a törvény nyomán biztosított „korlátlan megfigyelés (...) nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, és egyáltalán nem nyújt garanciát a személyes adatoknak kijáró különleges védelemhez.

A most elfogadott törvény alapján a szakszolgálat lényegében az összes állami nyilvántartásra ráláthat: társadalombiztosítási-, betegjogi- vagy adóügyi információkra, és bűnügyi adatokra is. 

A kulturális dolgozók novembertől nem közalkalmazottak

Megszavazták azt is, hogy november elsejével megszüntetik a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státuszát. Ez volt az a javaslat, amelynek a véleményezésére az EMMI a húsvéti hétvégét hagyta meg a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete számára, majd amikor erről kérdezték, Fekete Péter kulturális államtitkár úgy nyilatkozott: volt idejük elolvasni, ilyenkor úgyis a számítógép előtt ülnek. A javaslat a levéltárak, nyilvános könyvtárak, muzeális intézmények és előadó-művészeti szervezetek alkalmazottait érinti.

Ebben a videónkban a most megszavazott javaslatok közül többet is bemutattunk:

Megtiltják a nemváltás jogi elismerését

Az országgyűlés megszavazta a nemváltás jogi elismerését tiltó javaslatot is. Ennek értelmében bekerülne az anyakönyvi nyilvántartásba a születési nem, amit „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” alapján határoznának meg, ez pedig később nem lenne megváltoztatható. A javaslat ellen civil szervezetek, pszichológusok és EP-képviselők is tiltakoztak, a törvény elfogadásának szimbolikus pillanata pedig az volt, amikor az érintettek véleményét közvetítő Szél Bernadett képviselőnek a parlamenti bizottságban a KDNP-s Vejkey Imre azt mondta: „Az, hogy az érintettek hogy látják, teljesen közömbös.”

Közel 600 milliárd forint veszíti el közpénz-jellegét

Megszavazta a parlament azt a törvényjavaslatot is, ami alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány tulajdonába kerül a MOL és a Richter 10-10 százalékos, összesen mintegy 290 milliárd forint értékű részvénycsomagja is, ami eddig az államé volt. Ugyanekkora részvénycsomag kerül a Corvinus Egyetemet működtető alapítvány tulajdonába is.

A kormánypárt azzal érvelt, hogy ez biztosítja majd a színvonalas oktatást a két intézmény esetében. Ellenzéki képviselők viszont azt vetették fel a parlamenti vitán, hogy miért kell konkrétan át is adni az eddig közvagyonnak számító részvényeket, miért nem elég a vagyonkezelés (ahogy eddig a Corvinus esetében történt, mostantól viszont már ott sem). 

Így összesen közel 600 milliárd forintnyi vagyon veszíti el közpénz-jellegét. 

A kormány szerint garanciát jelent, hogy ha az alapítványok el akarnák adni a részvényeket, akkor először az államnak kell ajánlatot tennie. Ellenzéki képviselők viszont azt mondták, elég komoly kiskaput jelent, hogy ha az eladási szándék bejelentésétől számított 90 napon belül az állam nem nyilatkozik, akkor már el lehet adni másnak.

A Transparency International arra figyelmeztetett, érdemes lesz követni, mi lesz a részvénycsomagok sorsa. Bogsch Erik, a Richter operatív elnöke pedig azt mondta a Portfóliónak: „Bár tudom, hogy a jelenlegi magyar kormánynak egyáltalán nincs szándékában a részvénycsomagot értékesíteni és biztos vagyok benne mindent megtesz, hogy egy esetleges ellenséges kivásárlást megakadályozzon, mégis az új részvényesi szerkezet a jövőben megnyitja az utat, hogy a Richter felvásárlás áldozatává váljon, és mindazok az erőfeszítések, áldozatok, amiket 119 éven át különböző generációk hoztak, semmissé váljanak.”

A tehetséggondozással foglalkozó MCC alapítója Tombor András, aki egyben Habony Árpád hitelezőjeként is ismert, és Mészáros Lőrinccel közös cége is van. A törvényjavaslat nyilvánosságra kerülésekor úgy értékelte a helyzetet: „Eljött az idő, hogy az MCC jelentős lépést téve előre olyan kiemelt nemzeti intézménnyé váljon, alapítványi kereteit megtartva, mint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Színház.”

Az Országgyűlés megszavazta azt is, hogy a Corvinus után újabb hat egyetemet kiszervezzenek. A Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ingatlanai kerülnek alapítványokhoz.

És szintén döntöttek a képviselők arról is, hogy a jövőben nem kaphat közmunkát az, akinek rendezetlen, elhanyagolt az udvara. Pintér Sándor ezt azzal indokolta, hogy a közfoglalkoztatás egyik célja a település környezetének tisztán tartása, de ez a célkitűzés csak úgy lehet eredményes, ha a magántulajdonban lévő házak környezete is rendezett.