A koronavírus megmutatta, hogyan lehet politikai fegyver egy gyógyszerből

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.
  • Megbízható vizsgálatok sora bizonyította, hogy a hidroxiklorokin nem hatékony a koronavírus kezelésében. 
  • Donald Trump most egy új kutatás alapján megint nyomás alá helyezte az amerikai gyógyszerhatóságot, hogy adja vissza a szer vészengedélyét. 
  • Pedig a kutatás nem megfelelő módszertannal dolgozott.
  • Trump kereskedelmi tanácsadója nekiment a sajtónak, amiért „hisztériát” keltenek a gyógyszer ellen.
  • Leghűségesebb követője, a fertőzéssel küzdő Bolsonaro brazil elnök pedig elment a falig, és azt üzente az embereknek: aki velem van, ezt a gyógyszert szedi. 

„Tudjuk, hogy más gyógyszerek is segíthetnek a koronavírus ellen, tudjuk, hogy tudományosan egyiknek sem bizonyították a hatékonyságát. De ez még egy emberen működik!”- nevetett a kamerába Jair Bolsonaro, Brazília koronavírussal fertőzött elnöke pár másodperccel azután, hogy bevette a harmadik dózis hidroxiklorokint. 

Bolsonaro, aki a világ második legfertőzöttebb országának vezetőjeként hónapok óta bagatellizálja a vírus jelentőségét, májusban adta ki a brazil orvosoknak, hogy kezeljék a koronás betegeket a híres maláriagyógyszerrel, az autoimmun betegségek ellen is használt hidroxiklorokinnal. Pedig akkor már tanulmányok sora szólt arról, hogy nem hatékony a fertőzéssel szemben, és akár veszélyes mellékhatásai is lehetnek.

Ennek ellenére most saját magán is ezt alkalmazza. Egy keddi videóban azt mondta, hétfőn még rosszul érezte magát, de másnapra rendbe jött, szerinte a gyógyszernek köszönhetően: 

Bolsonaro annyira bízik a gyógyszerben, hogy az utóbbi hónapokban két egészségügyi miniszterétől is megvált, csak mert ők óvatosabbak voltak a kérdésben. Most Eduardo Pazuello tábornok tölti be a posztot, aki jóformán minden fertőzött számára engedélyezte a gyógyszer felírását, függetlenül attól, hogy mennyire súlyosak a tüneteik. Bizonyos esetekben még várandós nők és gyerekek is megkaphatják. 

Bolsonaro példaképe ebben is Donald Trump, aki sokáig csodaszerként beszélt a hidroxiklorokinról. Állítása szerint hetekig szedte is, noha nem volt pozitív koronatesztje. 

Az amerikai elnök tavasszal tette magáévá a témát, miután egy franciaországi tanulmány hatására elterjedt a gyógyszerről, hogy enyhítheti a koronavírus tüneteit. (A kutatást vezető sztártudósról, Didier Raoult-ról a New York Times írt izgalmas portrécikket.) Aztán egy dán-holland-brit szakértői csoport arra jutott, hogy a bizonyítékok az „említésre alig méltó” kategóriába tartoznak. Április 3-án maga a folyóirat, ami eredetileg közölte a francia tanulmányt, kijelentette, hogy az nem üti meg a lap tudományos sztenderdjeit. 

Ennek ellenére a hidroxiklorokinról szóló hírek elöntötték a közösségi médiát, és azóta is hitviták középpontjában van. Ezen az sem változtatott, hogy az Egészségügyi Világszervezet májusban felfüggesztette a gyógyszerrel kapcsolatos klinikai teszteket az egészségügyi kockázatok miatt, az amerikai gyógyszerészeti hatóság, az FDA pedig néhány hete visszavonta a hidroxiklorokin vészengedélyét. Ahogy fogalmaztak, „jótékony hatása nem múlta felül a vele járó kockázatokat”.

Trump most mégis újra akcióba lendült, és kedden egy Twitter-posztban szólította fel az FDA-t, hogy „cselekedjen most”, és adja vissza a gyógyszer korábbi vészengedélyét, amit szerinte a demokraták politikai okokból járattak le. Ezúttal a detroiti Henry Ford Egészségügyi Központ tanulmányára hivatkozott, ami arra jutott, hogy a hidroxiklorokin önmagában és azitromicin antibiotikummal kombinálva is csökkentette a halálozást kórházban ápolt, koronavírusos betegeknél.

A tanulmány azonban - ahogy a Statnews cikke bemutatja - több problémával küzd. Először is azzal, hogy 

nem felel meg a gyógyszerkutatásoknál bevett módszertannak. Az FDA randomizált, kontrollált tesztek alapján szokott dönteni egy-egy szer hatékonyságáról, vagyis fognak egy rakat kísérleti alanyt, akiket véletlenszerűen kísérleti és kontrollcsoportokra osztanak: az előbbi tagjai megkapják a kezelést, az utóbbiak nem. Megfelelő nagyságú minta esetén kimutatható, hogy - ebben az esetben - a hidroxiklorokin valóban változást hoz-e a koronás betegek állapotában. Több, nagy mintájú vizsgálat alapján, amiket a világ számos pontján elvégeztek, az FDA arra jutott, hogy nem. 

Fotó: JIM WATSON/AFP

A Trump által említett kutatás viszont egy megfigyeléses vizsgálat (observational study), nem pedig randomizált kutatás. Ezeket inkább annak eldöntésére szokták használni, hogy mit lenne érdemes később randomizált, kontrollált kutatásban tesztelni, illetve ezekkel mérik fel a lehetséges mellékhatásokat is. 

Vagyis ezzel a módszertannal nem lehet egyértelmű képet kapni egy gyógyszer hatékonyságáról. Megfigyeléses vizsgálatok alapján állították például, hogy a menopauza utáni ösztrogénpótló terápiák megelőzhetik a szívproblémákat, majd későbbi kutatások bizonyították, hogy ez nem igaz. 

Ugyanez volt a helyzet egy másik hidroxiklorokinos kutatással, ami pont arra jutott, hogy a gyógyszernek káros hatásai lehetnek. Ezt sem a megfelelő módszertannal végezték, vissza is vonták, mondta Luciana Borio, az FDA korábbi vezetője és Steven Nissen, a klinikai vizsgálatok szakértője a Statnewsnak. Ráadásul a Henry Ford-kutatásban hidroxiklorokinnal kezelt betegek nagyobb eséllyel kaptak szteroidokat, ami segíthet a súlyos tüneteket mutató koronásokon. 

Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója ennek ellenére sürgette az FDA-t, hogy adja vissza a gyógyszer vészengedélyét, hadd használhassák a „Kína vírussal” fertőzöttek korai kezelésében.Ezzel együtt bírálta a New York Timest, a Washington Postot és a Wall Street Journalt, amiért csak a „negatív hidroxi hisztériát” keltik. A hatástalanságot bizonyító vizsgálatokat pedig „rossz tudománynak” nevezte.

„Hisz a varázslatos megoldásokban”

Bármit is mondjon Trump vagy Navarro, annyira azért ők sem propagálták a gyógyszert, hogy tömegek higgyék el, készen van az ellenszer, ezért nyugodtan el lehet engedni a távolságtartási előírásokat. Bolsonaro viszont pontosan ezt tette, legalábbis az áprilisban kirúgott egészségügyi miniszter, Luiz Henrique Mandetta szerint. 

Bár a kormányzati apparátusban szkeptikusak voltak a gyógyszerrel kapcsolatban, Bolsonaro támaszt talált bizonyos külsős szakértőkben. Így került képbe egy Sao Pauló-i onkológus, Nise Yamaguchi, aki hónapokkal ezelőtt, a biztató kínai és francia eredmények láttán nyilatkozott a gyógyszerről a brazil sajtóban. Bolsonaro áprilisban meghívta magához egy beszélgetésre, ahol Yamaguchi közölte, hogy a hidroxiklorokint azért nem tudják széles körben terjeszteni, mert a legnagyobb készleteken ülő India korlátozta a gyógyszer exportját. 

Másnap Bolsonaro bejelentette, hogy a korlátozás lazítására kérte Narendra Modi indiai miniszterelnököt, ami néhány nappal később meg is történt. Bolsonaro ezután azzal bízta meg Yamaguchit, hogy készítsen útmutatót a brazil orvosok számára a maláriagyógyszer felhasználásáról, mondták a Reutersnek brazil minisztériumi források. Vagyis olyasmit kellett csinálnia, amit normális esetben a kormány szakemberei végeznek. 

Bolsonaro egyik támogatója, az elnököt szuperhősként ábrázoló maszkbanFotó: CARL DE SOUZA/AFP

„Bolsonaro egyrészt hisz az ilyen varázslatos megoldásokban. Másrészt Trumpot másolja” - mondta a Reutersnek a brazil elnök egy korábbi kabinetfőnöke. Az Egyesült Államok május végén küldött is kétmillió adag hidroxiklorokint Brazíliának a szolidaritás jegyében. A „csodakúra” terjesztését segíti az is, hogy Bolsonaro egykori katonákkal töltötte fel az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, ők pedig évtizedeken át használták a hidroxiklorokint maláriagyógyszerként az ország esőerdeiben. 

Mandetta utódja, Nelson Teich a Reuters szerint próbálta meggyőzni az elnököt, hogy legalább várja meg az általa indított klinikai vizsgálatok eredményét, de erre sem volt hajlandó. Így aztán a brazil szövetségi kormány és az államok vezetői mostanra több százezer dollárt költöttek hidroxiklorokin-beszerzésekre. Teich akkor mondott le, amikor Bolsonaro egyszerűen közölte vele: ő hozza a döntéseket, és nem számít, mit mutatnak a tesztek. 

A hidroxiklorokinból tehát politikai kérdés lett Brazíliában, az emberek annak megfelelően viszonyulnak hozzá, hogy támogatják-e Bolsonarót, vagy sem. Amikor egy brazil orvos, Marcus Lacerda kutatása felhívta a figyelmet a klorokin veszélyeire, Bolsonaro fia azzal vádolta meg, hogy csak hitelteleníteni próbálja a gyógyszert, és különben is baloldali. 

Lacerda élete rémálommá vált, Bolsonaro hívei megrohamozták a Facebook-profilját: szörnyetegnek, kamutudósnak, gyilkosnak nevezték, és azzal fenyegették, hogy hamarosan „eljön az ő ideje”.Ha Bolsonaro felépül a betegségből, azt sokan valószínűleg a hidroxiklorokin melletti érvként fogják felhasználni. Egy volt minisztériumi szakértő szerint ez csak még inkább erősíteni fogja a téma átpolitizáltságát. „Bolsonaro használni fogja ezt a narratívát. De tudományos szempontból ennek semmilyen értéke nem lesz.”