Hideg és számító hatalom végezte ki az ország legolvasottabb lapját

Média
2020 július 24., 15:06
  • A független Index halála egy évekkel ezelőtt eltervezett politikai akció végeredménye.
  • A végső tőrdöfés időzítése is tudatos: már a brüsszeli uniós megállapodás után, de még az amerikai választások előtt történik, és kellő távolságban a 2022-es országgyűlési választásoktól.
  • „Mire augusztus elején Lőrinc visszajön a szabadságról, az Index-ügynek valamerre el kell dőlnie” - mondta múlt héten egy indamediás vezető, és el is dőlt.
  • Az újságírók a legtisztességesebb megoldást választják azzal, hogy nem asszisztálnak a politika színjátékához.

Július 23-án az Index-tulajdonos alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodolai László menesztette Dull Szabolcs főszerkesztőt. Ez egyetlen nappal azután történt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli csúcson kiküzdötte, hogy a jogállamiság ne játsszon döntő szerepet a következő hét évben az uniós források leosztásánál.

A miniszterelnök a győzelem után elment aludni két napra. Állítólag 3-4 órákat alszik éjszakánként, most viszont akkorát keccsölt Brüsszelben, hogy rögtön 48 órára kikapcsolt.

Amíg Orbán egyik oldaláról a másikra fordult, szerda délelőtt eldőlt az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai ügye Magyarországon. Az ország legnagyobb lapjának története - legalábbis ahogy eddig ismertük - véget ért.

A hatalom szerette volna csendesen megoldani az Index ügyét. Átvenni az irányítást, csendben, fű alatt, átszervezések útján, némi lemorzsolódással, szakmai és pénzügyi indokokkal elkenve a dolgot.

Dull Szabolcs főszerkesztő és az újságírók annyit mindenképp elértek, hogy botrány nélkül ezt a rombolást sem úszhatja meg a kormány. Orbán Brüsszelben szándékosan keltette azt a benyomást, mintha semmi köze nem lenne az Indexnél zajló eseményekhez; mint akinek a brüsszeli bürokraták elleni harc és a koronavírus kezelése köti le minden erejét, és aki üzleti ügyekkel nem foglalkozik.

Külügyminisztere egyenesen kikérte magának, hogy a kormány bármilyen magáncég belügyeibe bele akarna szólni, és menetrend szerint felmondta azt az összes kormánytagnak betanított csúsztatást, miszerint minden piaci szegmensben a piacvezető médium kormánykritikus.

Valójában sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter nem mondott igazat:

az Index ügye hosszú évek óta az egyik legfontosabb politikai és stratégiai kérdés a hatalom számára, és egyáltalán nem véletlen, hogy épp most tettek pontot a végére.

Mindent elfoglalni, lépésről lépésre

Orbán Viktor és Simicska Lajos 1999 márciusában a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) székházában
photo_camera A nagy szövetség: Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke az első Fidesz-kormány idején Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Hogy mennyire fontos a Fidesznek az Index, azt legkésőbb akkor tudni lehetett, amikor három éve kiderült, hogy Orbán Viktor évtizedes harcostársa, Simicska Lajos - a Pro-Ráta Zrt.-n keresztül - 2014 februárjában opciós szerződést kötött az akkori tulajdonos Spéder Zoltánnal az Index kiadóvállalatára.

Több mint hat év telt el már azóta, hogy a Fidesz kikényszerítette az Index felvásárlásának lehetőségét egy vele több szálon üzletelő bankártól. Orbánék tehát már a 2014-es választás előtt tudták, hogy előbb-utóbb átveszik majd az irányítást a kiadó felett. De fontolva, lépésről lépésre haladtak.

A hazai és nemzetközi nyilvánosságot kiborította az Origo 2014 őszén történt megszállása. Orbán és Simicska érzékelték, hogy a független médiát nem lehet egyik pillanatról a másikra, ész nélkül bedarálni. Stratégiára van szükség. Az Indexre és a TV2-re kötött opciós szerződések lehetővé tették, hogy időben elcsúsztassák a terjeszkedés lépéseit.

A menetrendet a 2015-ben kibontakozó Simicska-Orbán háború rúgta fel. Öldöklő harc kezdődött a független nyilvánosság megmaradt állásaiért. A TV2-t Andy Vajna révén sikerült kicsavarni Simicska kezéből, állami bankok hiteleiből kezdődtek felvásárlások: Matolcsy Ádám pajtása felvásárolta az Origót is; és megszállták a rádiós piacot.

Kétségtelenül a Népszabadság beszántása verte a legnagyobb hullámokat. A nemzetközi hangulat fokozódása miatt igyekeztek körültekintően eljárni: egy látszólag üzleti szándékkal beszálló osztrák strómanra, Heinrich Pecinára bízták a feladatot, akit az ügy idején már börtön fenyegetett (csalás és hűtlen kezelés miatt 2017-ben felfüggesztett börtönre is ítélték.) Pecina összeszedte a megyei lapokat, bezáratta a Népszabadságot, aztán eladta a céget Mészáros Lőrincnek.

A Fidesz úgy tett, mint akinek semmi köze az egészhez. „Orbán úgy szerzi meg a Népszabadság kiadóját, hogy mással végezteti el a piszkos munkát” - írtuk akkor. Valójában a kormány helyezte pozícióba Pecinát egy évvel korábban, miután a versenyhivatal és a médiahatóság nyomásgyakorlása nyomán összegyűjtötték a piacról a Mediaworks cégeit. Maga a bukott osztrák alkancellár Heinz-Christian Strache mondta később Pecináról az ominózus ibizai videójában, hogy ő az, aki „az elmúlt 15 évben minden lapot megvett Orbánnak”.

Heinrich Pecina, a Vienna Capital Partners (akkori) tulajdonosa a Vienna Capital Partners (akkoriban még) új hazai médiavállalatának, a Mediaworksnek a budapesti székhelyén tartott sajtótájékoztatón
photo_camera Heinrich Pecina, a Vienna Capital Partners (akkori) tulajdonosa a Vienna Capital Partners (akkoriban még) új hazai médiavállalatának, a Mediaworksnek a budapesti székhelyén tartott sajtótájékoztatón Fotó: Mohai Balázs/MTI

Nemcsak az ügyetlen titkolózás és kézmosdatás miatt érdemes feleleveníteni a Népszabadság bezáratását. Az időzítés miatt is. Mivel ciklus közepén lépték meg, így ugyan hatalmas, hónapokon át ívelő botrány lett a Népszabadság-ügyből, következő év elején még uralta a szalagcímeket, de a 2018-as kampányban már nem játszott szerepet. Ez a szempont később az Index esetében is fontos lett.

Az Index a 2016-ban tovább durvuló Orbán-Simicska háború egyik legfontosabb csatatere lett. Még Schmidt Mária is harcba szállt a kormány oldalán, hogy kitekerjék Spéder Zoltán kezéből a céget, de Simicska végül időben élt az opciós szerződéssel, és 2017 tavaszán megvásárolta a kiadóvállalatot. A szerkesztőséget egy alapítvány tulajdonába szervezte ki, így az újságírók abban a hiszemben dolgozhattak, hogy a kiadójuk független. Simicska érdeke az volt, hogy a kritikus lap szabadon működjön tovább.

Spéder megtartotta kiadó háttércégeit, a hirdetéseit és pénzügyeit kezelő CEMP-et - ma ismert nevén Indamediát, – de Simicska totális kapitulációját követően 2018 szeptemberében ez a cégcsoport is a Fidesz holdudvarához került. A NER először ekkor, a volt KDNP-s önkormányzati képviselő Oltyán József képében tűnt fel az Index mögött. 2018 szeptemberétől kezdve már tudni lehetett, hogy csak idő kérdése, mikor megy neki a lapnak a kormány.

Az elsődleges szempont a Fideszben minden fontosabb stratégiai döntés előtt annak a következő választásokra gyakorolt hatása. Bizonyos volt, hogy ha még ebben a ciklusban változást akarnak előidézni az Indexnél, legkésőbb 2020 végéig lépniük kell.

Tavaly nyáron kormányközeli forrásokból egyre hangosabban lehetett hallani, hogy eljött az Index megtörésének ideje. Rogán Antal környezetében 2019 derekán már komolyan fontolgatták, hogy el kell indítani a támadást – még időben, az önkormányzati választások előtt.

Az érv úgy szólt, hogy az Index munkája az önkormányzati kampányban többet ártana, mint az esetleges felháborodás és botrány, amit a megszállás jelenthetne.

„Mire a Lőrinc hazajön”

Jobbról a második Vaszily Miklós, az MTVA egykori vezérigazgatója, jelenleg a TV2 elnöke, és az Indamedia társtulajdonosa
photo_camera Jobbról a második Vaszily Miklós, az MTVA egykori vezérigazgatója, jelenleg a TV2 elnöke, és az Indamedia társtulajdonosa Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

És a Fideszben 2019 végén - utólag - tényleg úgy értékelték, hogy a nagyvárosokban elszenvedett vereség egyik fő oka a független sajtó „politikai működése” volt. Egész konkrétan az, hogy napirenden tartották és széles rétegekhez, több százezer emberhez eljuttatták a Borkai-ügyet.

Az Index két legfőbb politikai ellenlábasa, Schmidt Mária és a jobbkeze miatt kellemetlen helyzetbe került Rogán Antal is így érvelt a miniszterelnöknél.

Ennek felismeréseként érkezett meg 2020 márciusában az Indamediához az Origónál, az MTVA-nál, az Echo TV-nél, majd pedig a TV2-nél bizonyított kormánypárt intézőember, Vaszily Miklós, Mészáros Lőrinc nem hivatalos médiaügyi képviselője.

Az ő érkezése egyértelmű jele volt annak, hogy a hatalom készen áll meglépni, ami ahhoz szükséges, hogy az Index ne csak pénzügyileg legyen kiszolgáltatva a hatalomnak, de végre olyan emberek szerkesszék az újságot, akik a felügyeletük alatt állnak.

Orbán környezetében - Rogán Antal minisztériumában - pontosan tudják, hogy ami most zajlik, az komoly nemzetközi botránnyal jár majd. Az ő számításaik szerint pluszok és mínuszok egyenlege mégis az, hogy megéri vállalni azokat a károkat, amiket emiatt a következő hónapokban a kormánypárt elszenvedhet.

Márciusban Gerényi Gábor Azonnali-tulaj és Erdélyi Zsolt visszavonult lemezlovas személyében „külső tanácsadók” érkeztek a kiadóvállalathoz. A cég feldarabolását javasolták, Bodolai László kuratóriumi elnök pedig kifejezetten támogatta az elképzelésüket. Innentől gyorsultak fel az események. Az ügyet kiteregető Dull Szabolcsot, aki a lap függetlenségét jelző barométert „veszélyben” állásra helyezte, előbb kitették a lap igazgatóságából, majd két héttel később menesztették.

Bodolai pro forma a függetlenségi barométer átállításával, illetve az Indexen publikált szolgálati közleményekkel indokolta Dull kirúgását. Azaz olyan állításokkal, amelyek már két héttel ezelőtt is megálltak. Hogy mi történt ebben a két hétben a színfalak mögött, azt egyelőre nem tudni.

Az Indamedia egyik vezetője mindenesetre egy július közepén zajlott beszélgetés során egyértelművé tette, hogy

mire Mészáros Lőrinc visszajön a szabadságáról, ami augusztus elején lesz majd, az ügyet valamilyen módon rendezni kell. A gyors megoldást valószínűsítette már az is, hogy Orbánék köreiben kifejezetten tartanak a novemberben esedékes amerikai választások eredményétől: az elmúlt négy évben, a Trump-kormány idején a kormánynak nem kellett azon aggódnia, hogy Washington rosszallását fejezi ki egyes fajsúlyosabb üzlet-politikai lépések nyomán - sőt, a legutóbbi amerikai nagykövet már egyenesen védelmébe vette az Orbán-kormányt, és visszavonták a független média megmaradása érdekében kiírt, közel 200 milliós amerikai pályázatot is. A viszony egy esetleges Biden-adminisztrációval azonban nagyot változhat, és megnehezítheti az olyan ügyek kezelését, mint amilyen a mostani.

Onnantól, hogy az Indamedia egyértelműen kormánypárti befolyás alatt lévő vezetése illetve az annak befolyása alatt álló alapítvány kirúgta a főszerkesztőt és nem volt hajlandó kompromisszumra az utódlást illetően, aligha lehet szerkesztőségi függetlenségről beszélni.

Az újságírók a legtisztességesebb megoldást választják azzal, hogy nem asszisztálnak a politikai színjátékhoz. Ha már mindenképp beszántják a lapjukat – és ez elkerülhetetlen volt –, annyit elérhetnek, hogy a hatalom legalább ne sunnyoghassa el az eseményeket.

Ami most az Indexnél lezajlott, az pontosan az volt, aminek látszott: a hatalom hideg számításból megtörte az ország legnagyobb független lapját.

Címlapi és cím feletti grafika: Kiss Bence
Fotó: Christian Marquardt/NurPhoto