Péterfalvi Attila: Ez nem Facebook-törvény

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének 9 éves megbízatása 2021 elején lejár.
  • Hogy elvállalna-e egy újabb megbízatást (a NAIH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki), arról nem akart beszélni, de erről egyelőre a médiában is kevés szó esik.
  • Helyette mindenki arról beszél, hogy Péterfalvi július végén felvetette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a közösségimédia-oldalak működéséről.
  • Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a profilok felfüggesztéséről és törléséről végső soron magyar hatóságoknak kellene dönteniük, így elkerülve, hogy külső szereplők befolyásolják a magyar alkotmányos kultúrát.
  • Péterfalvi javaslata előírná, hogy csak nagyon alapos indokkal lehetne profilokat letiltani, és ha a Facebook vagy bármilyen más közösségimédia-platform alaptalanul hallgattat el valakit, akkor akár bírságot is kaphatna.
  • Több ellenzéki párt viszont így sem kér a javaslatból, azt mondják, a kormány maradjon csak távol a Facebooktól, nehogy cenzúra legyen a vége.

Tud arról, hogy az Igazságügyi Minisztériumban esetleg megindult volna a közösségi médiával kapcsolatos jogalkotói munka?

Nem, de ez nem is az adatvédelmi hatóság kompetenciája. Nem is konkrét jogalkotási javaslatot tettem, ez csak egy felvetés volt a Digitális Szabadság Munkacsoport ülésén.

Ennek a Digitális Szabadság Munkacsoportnak mi volt a feladata? Miért állította fel a kormány márciusban?

Nem tudom, hogy miért, ezt a kormány tudná megmondani. Bizonyára felmerültek bizonyos jogalkalmazási tapasztalatok, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságával és az adatvédelemmel összefüggésben az egyes résztvevők kompetenciájába tartoznak. Éppen ezért az adatvédelmi hatóságon kívül más tagjai is vannak a munkacsoportnak.

Az ön javaslata előtt nem merült fel a munkacsoportban, hogy törvényt kellene alkotni a közösségi médiáról?

Általánosságban, mint probléma, ez korábban is felmerült. Ez a kérdés rég napirenden van uniós szinten is. Csak az Uniónak a véleménynyilvánítás szabadságára nézve nincs kompetenciája. Az EU adatvédelmi kérdésekben szabályozhat, a véleménynyilvánítás szabadsága és információszabadság terén viszont a tagállami kormányok.

Adatvédelmi szempontból a GDPR mindent oda irányít, ahol a nagy techcégek központjai működnek, a Facebooknál ez például Írország. Szerintem egyébként ezzel is vannak komoly problémák, de az én lelkiismeretem tiszta, én az Európai Néppárt budapesti ülésén is elmondtam a magyar adatvédelmi hatóság nevében a véleményemet. Elmondtam, hogy szerintem a GDPR által előírt egyablakos ügyintézési mechanizmus nem az állampolgárok érdekét szolgálja, hanem az adatkezelőkét.

Mert mi értelme van annak, hogy egy magyar állampolgár magyar ügyéről egy olyan országban döntsenek, aminek a nyelvét ez a magyar állampolgár esetleg nem is ismeri?

Közben a Facebook és a Google elvitték a magyar reklámpiac bevételeinek jelentős részét, és ha magyar állampolgárnak adatvédelmi sérelme van velük szemben, és az ügyben megbírságolják ezeket a cégeket, akkor miért a bírságoló állam, azaz Írország, Anglia, Hollandia költségvetésébe kerül a bírság? Miért nem osztjuk ezt el legalább?

A véleménynyilvánítás szabadságára nézve viszont maga a GDPR ad a nemzeti jogalkotóknak kompetenciát, és szerintem fontos is lenne lépni ebben az ügyben.

És mi a javaslatának lényege?

Az, hogy biztosítsuk a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését.

Fotó: Halász Júlia

A véleménynyilvánítás szabadsága Magyarországon egy abszolút széles jog, már a rendszerváltás óta. Elég csak arra gondolni, hány év kellett csak ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság elfogadja, hogy a gyűlöletbeszédet lehet szankcionálni, ezzel korlátozva a véleménynyilvánítás szabadságát. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog után a véleménynyilvánítás szabadsága, ami az emberi önkifejezés alapja, szinte korlátozhatatlan jogként szerepel az alkotmányban a rendszerváltás óta. Hány törvényt visszadobott az Alkotmánybíróság, ami ezt korlátozta volna? Korábban ezt akár még ugye gyűlöletbeszédre hivatkozással sem lehetett korlátozni. Az első magyar adatvédelmi törvény is a nyilvánosság szélesítésének indíttatására készült.

Szóval van egy országban egy alkotmányos szabályozás, bírósági gyakorlat, alkotmányos kultúra, és azt egy külső szereplő úgy befolyásolja, hogy bizonyos véleményeket letilt nem enged érvényesülni. Ki adott erre felhatalmazást? Milyen szempontok szerint dönt? Hova fordulhatok jogorvoslatért? Mennyire eredményes a jogorvoslat?

Ez direkt beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába.

Én azt gondolom, ezzel érdemes lenne kezdeni valamit, az én javaslatom erről szólt. És megjegyzem, ezt kizárólag a nyilvánosság irányába értem,

nem akarom, hogy szűkítsünk.

Én nem azt vetettem föl, hogy a kormány, vagy ha lenne egyáltalán ilyen jogalkotás, akkor az a szerv, amelynek a feladata lenne megvizsgálni, hogy sérült-e az adott esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, az szűkíthesse a véleménynyilvánítás szabadságát, az én javaslatom szerint ezt csak szélesíteni lehetne. A javaslat csak a szabad véleménynyilvánítás esetleges sérülésének kiküszöbölésére vonatkozott, nem arra, hogy korlátozni lehetne a véleménynyilvánítást. Arról nem is beszélve, hogy bár a sajtóban kiemelték a javaslatomból a Facebookot, de ez értelemszerűen nem csak a Facebookot, hanem mindenkit érintő kérdés.

Az is szerepel a javaslatában, hogy magyar állampolgárok adatait csak Magyarországon lehessen tárolni?

Ez itt most nem hangzott el, de az állásfoglalásaimban szerepel, igen, elmondtam több interjúban is. Magyar állampolgár politikai véleményének kizárólag Magyarországon van helye, sehol máshol.

Fotó: Halász Júlia

Azt mondja, hogy a javaslata nem vélemények cenzúrázásáról szól, hanem az elérhető vélemények körének szélesítéséről. Ez bizonyára arra válasz, hogy Jobbik és a DK tiltakozni kezdett és aláírást gyűjtenek annak érdekében, hogy a kormány ne  nyúljon az ön javaslatának örvén a Facebookhoz.

Így van.

De mégis miért pontosan most merült ez fel?

Mert egyre több olyan esetet hallani, amikor itthon is töröltek posztokat.

Mondana ilyen példákat, emlékezetes ügyeket?

Én ezeket nem gyűjtöttem össze, és nem is konkrét véleményekhez kapcsolódik ez, hanem a jelenséghez. Az én feladatom és a hatóság feladata a véleménynyilvánítás szabadságának szélesítése. Mert az is az információszabadságról szól, hogy az állampolgárok kapnak-e információt, és milyen információt kapnak. Erről szólt az őszödi beszéddel kapcsolatos vélemény is, amit annak idején kiadott az adatvédelmi biztos, aki én voltam egyébként. A Sólyom-féle Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkoztunk, és azt mondtuk, hogy amennyiben az állampolgár nem kap információt, vagy nem valós információt kap, akkor nem működik a jogállam, akkor ott nincs demokrácia. A közérdekű adatok nyilvánosságának anyajoga a véleménynyilvánítás szabadsága, hiszen ahhoz, hogy véleményt tudjak nyilvánítani, nekem információra van szükségem. Ezek elválaszthatatlanok egymástól. (Az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök egyebek mellett elismerte, hogy a kormánya fontos állami statisztikai információkat tartott vissza a választásra időzítve - szerk.)

De azt érti, hogy az ellenzéki pártok szempontjából miért rossz a javaslat időzítése? Itt van az ön hivatala, ami az őszödi beszéddel kapcsolatban kiadta az ön által is említett véleményt, de például a magyar közmédia elmúlt 10 éves működését, ami szintén a közérdekű információkhoz való hozzáférésről, a köztájékoztatásról szól, meg szó nélkül hagyja. Pedig ez is arról szól, hogy milyen információkhoz jut a magyar nyilvánosság, és jut-e lényeges információkhoz egyáltalán. És a hivatal vezetőjétől érkezik egy felvetés egy közösségimédia-törvény megalkotására, éppen akkor, amikor a véleménynyilvánításhoz kapcsolódó legalapvetőbb friss élményünk az, hogy a koronavírusra hivatkozva meghozott rendkívüli szabályok alapján több embert rendőrök vittek el, kifejezetten a közösségi médiában kifejtett politikai véleményük miatt.

Rossz, aki rosszra gondol,

ezt elmondtam már máskor is. Semmiféle konkrét összefüggés nincs, eszembe nem jutott ezeknek a figyelembe vétele. Nincs aktualitáshoz kapcsolódó időzítése a javaslatnak, annyi van, hogy volt egy Digitális Szabadság Munkacsoport ülés, ahol én ezt elmondtam. Lehet, hogy magából indul ki, aki rosszat feltételez, még egyszer mondom, csak és kizárólag a nyilvánosság szélesítése volt a cél, semmi más. Ha valaki ebbe mást akar belemagyarázni, akkor nyilvánvalóban magából indul ki, hogy ő mit tett volna, vagy mit tenne. Nincs semmilyen szűkítő szándék, csak szélesítő szándék. És még egyszer: a sajtó emelte ki a Facebookot, de ez nem Facebook-törvény, ez mindenkire vonatkozna.

Fontos akkor már megemlíteni azt is, melyik újság emelte ki azt, hogy a Facebookra meg a YouTube-ra vonatkozik a javaslata: a Magyar Nemzet. Ön a Magyar Nemzetnek adta az ezzel kapcsolatban az első nyilatkozatát. A Magyar Nemzet a kormányzati média zászlóshajója, és ugyanabban a cikkben, önnel együtt nyilatkozott egy politológus, aki viszont már kifejezetten arról beszélt, hogy a Facebook azzal befolyásolja a választások kimenetelét, hogy „megbéníthatja a kormányzati erőt, és erre komoly esély is van a következő választáson”.

Magyarországon szabad a véleménynyilvánítás. Azt, hogy egy politológus mit mond, ne rajtam kérje számon, kérdezze meg őt, hogy miért mondta. Kérdezze meg a Magyar Nemzettől, hogy miért a Facebookot emelte ki.

Ön miért a Magyar Nemzetre gondolt, hogy ott jelenti be ezt a javaslatot?

Azért, mert a Magyar Nemzet egyik újságírója hívott föl, pont azért, mert törölték a profilját, és azt kérték a visszaállításhoz, hogy fotózza le a személyijét, és küldje el. Ezért hívott, hogy ez a gyakorlat megfelel-e az adatvédelmi szabályoknak. Erre mondtam, hogy nem, ez ellentétes a magyar gyakorlattal és a GDPR-ral is, de ez pont a GDPR alapján ír hatáskör, nem tudunk mit csinálni, maximum tiltakozni az ír határozat ellen, ha sérelmezzük. Adatvédelmi ügyben kérte ki a véleményemet az újságíró, és mellesleg megkérdezte a véleményemet a profilok felfüggesztéséről, és erre mondtam én, amit mondtam.

Fotó: Halász Júlia

Ha már volt szó az őszödi beszédről és a közmédiáról: amikor az elmúlt 10 évből bírói ítéletek tömkelege bizonyítja azt, hogy a közmédia irányított hazugságokat közöl köztájékoztatás címén, akkor az nem ugyanezt jelenti, amit adatvédelmi biztosként az őszödi beszéd után mondott? Azaz, hogy egy olyan helyen, ahol az állampolgárok nem jutnak megfelelő információhoz, ahol a közmédia nem látja el a köztájékoztatási funkcióját, ott nincs demokrácia és nincs jogállam?

A médiával kapcsolatos történések nem az adatvédelmi hatósághoz tartoznak. Amikor ilyen beadványokat kapunk, például amik azt sérelmezik, hogy valamelyik kormány - mindegy, hogy melyik - valamelyik sajtóorgánumnak nem ad interjút, akkor ezeket a beadványokat adatvédelmi biztosként áttettem az általános biztos helyetteséhez, mert ez az ő kompetenciája, vagy ma már Médiatanácsé. Amikkel mi foglalkozunk, azok kifejezetten a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok. Amikor vélemény jelenik meg, az általában nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája, de ezeket eseti alapon lehet megítélni.

Minden olyan nyilatkozatában, amit ezzel a javaslattal kapcsolatban tett, a profiltörlések problémáját említette először, mint szabályozandó kérdést. Ez akkor azért van, mert a tagállami hatóságoknak csak a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében van mozgásterük, az adatvédelmi oldalon viszont az EU szabályai miatt nincs?

Igen. Ha mi ilyen adatvédelmi panaszokat kapunk, azokat nem is mi vizsgáljuk ki, hanem az ír adatvédelmi hatóság. Viszont ennek az egésznek van egy véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos része is, ami viszont magyar ügy. Mindegy, hogy pontosan kié, én nem vindikálom a jogot, hogy az adatvédelmi hatóságnak kell ezeket intéznie, de magyar hatóság intézze.

A profiltörlés viszont megint csak a kormányzati médiabirodalom megmondóembereinek és szerkesztőségeinek tipikus aggálya. A Pesti Srácok még tüntetést is szervezett a Google ellen, mert a YouTube letiltotta őket, miután megpróbáltak megosztani egy pedofil videót. Erre jön az ön javaslata, és minden interjúban szintén a profiltörléseket emeli ki. Miért ne tűnhetne úgy a magyar újságolvasók szemében, hogy ön a kormányzati médiabirodalommal ért egyet, az ő sirámaikat karolja most fel?

Én nem véleményt karolok fel. Kell, hogy legyen egy abszolút tilalmi kör arról, amit nem szabad, ez evidens. Ide tartozik a pedofília, a terrorizmus, az öngyilkosság segítése vagy akár a pénzmosás, ebben uniós vagy talán akár globális szinten is könnyű lenne konszenzusra jutni. Minden civilizált társadalomban ezeknek szerintem az abszolút tilalmi zónába kellene esniük. Ezeken túl viszont, ha egy vélemény nem tud érvényesülni, akkor az igenis beavatkozás egy ország alkotmányos rendjébe. Az én javaslatom erről szól.

Hogy ez kormánypárti médiát érint, ellenzéki médiát, Kis Istvánt vagy Nagy Józsefet, az engem nem érdekel.

Fotó: Halász Júlia

Azért az ön hivatala is egy politikai térben létezik.

Nem. Az én hivatalom szakmai alapon működik, és erre nagyon büszke vagyok. Nem tud Magyarországon olyan hivatalt mondani, ahol anyagi jogi kérdésekben 100 százalékos a határozatok bírósági felülvizsgálata. Egyébként, ha már itt tartunk, a DK is hiába tiltakozott, hiába jöttek azzal, hogy az adatvédelmi hatóság politikai véleményt mondott, amikor a párt adatvédelmi incidensét kifogásoltuk. Meg lehet nézni, a bíróság a mi határozatunkat hagyta jóvá a bírsággal együtt.

Nem hoz az adatvédelmi hatóság politikai döntést, senki nem befolyásolja a működésünket. Független, autonóm szerv vagyunk.

Az, hogy az ellenzéki pártok fejében milyen kép él rólunk, azon nem tudok segíteni. Meg kell nézni a határozataink bírói felülvizsgálatait. Anyagi jogi kérdésben semmit nem vesztettünk, hiába jön az ellenzék. Nincs olyan ügy, amiben anyagi jogi kérdésben a hatóság álláspontja alulmaradt volna bíróság előtt.

Néhány ellenzéki politikus a javaslata időzítése miatt párhuzamot vont a most elfogadott török közösségimédia-törvénnyel, ami már nemzetközi kritikákat is kapott, és az viszont tényleg szűkített a nyilvánosság lehetőségein.

Erre szoktam azt mondani, hogy Angliában meg királynő van. Ne hozzanak nekem ide török példát, nem is tudom mi van benne, nem is olvastam, nem is érdekel. Az én felvetésemnek ahhoz semmi köze.

Az adatvédelmi hatóságnak van bármi keresnivalója az úgynevezett rémhírterjesztők rendőrségi előállításaival kapcsolatban?

Nincs. Van Magyarországon rendőrségi ügyekkel kapcsolatos panasztestület, ami az alapjogi biztos szervezetébe integrálódott, oda kell fordulni.

Az, hogy valaki elmondja a véleményét, és elviszi a rendőr, az nem az én dolgom, az nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája.

Nem terjeszkedhetek túl a hatáskörömön.

Fotó: Halász Júlia

De ennek azért van egy morális vetülete is, ahogyan ön is mondja, az ember „elmondja a véleményét és elviszi a rendőr”. Azért ez nem egy normális dolog.

Igen, egy jogállamban nem maradhat kivizsgálatlanul egy ilyen ügy, és van is, aki kivizsgálja, csak az nem az adatvédelmi hatóság. Rajtam ne kérjenek olyat számon, ami nem tartozik a hatáskörömbe. A hatáskörünk szerint járunk el.

Ez azért egy elég kényelmes pozíció.

Mondja ön!

Az elmúlt 10 évben az élet nagyon sok dimenziójában azt láttuk, hogy ez a kormány a neki nem tetsző véleményeket, a számára nem kedvezően döntő hivatalokat ledarálja.

Nézze meg, milyen arányban fogadják el az adatvédelmi hatóság éves beszámolóit a parlamentben. Szerintem elég ennyit mondani. Egyetlen egy esetben nem volt 100 százalék közelében ez a többség, a 2006-os évről szóló jelentésnél, de akkor is megvolt a többség, talán a kétharmad is. Ezt most nem szeretném minősíteni. Meg ahogy most látom, milyen habverés zajlik ekörül a – szerintem egyébként igenis fontos és ésszerű – felvetés körül, jövőre is lesznek olyanok, akik nem fogják megszavazni az idei beszámolót. Előttem két mérce van, az egyik a határozataink bírósági elfogadása, a másik pedig az, hogy Sólyom László, aki a magyar adatvédelem atyja, kétszer javasolt engem újraválasztásra a parlamentben.

Azt nagyon nehéz letagadni, hogy a magyar kormányzati politikusok mindent politikai lencsén keresztül szemlélnek, akár a bíróságok önállóságának csorbítását is felvetik, ha a bíróságok nekik nem kedvező döntéseket hoznak…

Ez az ellenzéknél ugyanúgy megvan.

Igen, ez valószínű. Viszont az adatvédelmi hatóság sem áll efölött.

Én nem foglalkozom ezzel. Az, hogy egy-egy hatósági döntést a politikusok politikai érdekek szerint magyaráznak, az azóta így van, mióta ez az intézmény létezik. Én csak a szakmai kritikákkal foglalkozom, a politikaiakkal nem.

Fotó: Halász Júlia

De ez a hatalom megtöri, átszervezi, ledarálja és felszámolja azokat a hivatalokat, amik számára nem megfelelő döntéseket hoznak.

Az adatvédelmi hatóságot nem lehet felszámolni. Szerintem a köztársasági elnök után az adatvédelmi hatóság elnöke ül a legstabilabban a székében.

De már a köztársasági elnök is a miniszterelnök kollégiumi szobatársa, az a hivatal sem zavar már sok vizet.

Az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését egyetlen esetben lehet kezdeményezni, ha szándékosan hazudik a vagyonnyilatkozatában, és akkor sem lehet felmenteni addig, amíg a bíróság ezt jóvá nem hagyja. Se a hatóságot nem lehet felszámolni, sem a hatóság elnökét nem lehet kibillenteni, erre szigorú előírások vonatkoznak. Nem lehet ezt megtenni akkor sem, ha esetleg valamelyik határozata valakinek nem tetszik.