• Egy ideje már mondjuk, hogy az új fertőzöttek napi számáról szóló bejelentéseknek a tesztelés visszafogottsága miatt kevés relevanciája van.
• Most, hogy hatodik napja keresünk egy, a zárójelentése szerint covidban elhunyt beteget a halálozási statisztikában, már abban sem lehetünk biztosak, hogy az áldozatok számát komolyan lehet venni.
• Pláne úgy, ha aztán a kormány egyik minisztere a tavaszi és őszi adatokat összemosva próbálja bizonygatni, hogy jól állunk, miközben nem.
• Közben amerikai stockfotógyerekek képével díszített reklámokban próbálnak győzködni arról, hogy az iskolákban „alacsony” volt a fertőzések száma.
• Közben már Németországban és Olaszországban is katasztrófára készülnek.
• És egyre többet tudunk arról is, hogy miért vannak akkora eltérések a járvány lefolyásában nagyon hasonló adottságú országok esetén.

Huszonegy
A hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában ennyien vesztették életüket koronavírusfertőzésben. Drámaian megugrott a kórházi ápolásra szorulók száma, 148-an kerültek kórházba, így pillanatnyilag 804 beteg szorul kórházi ellátásra.

Az eltűnt áldozat
A halálos áldozatok közt továbbra sem tartják nyilván azt a 39 éves vidéki tanárt, aki szombaton hunyt el, és akinek a zárójelentésében egészen konkrétan a "SARS-2 COVID kiváltotta légzési elégtelenség, ARDS többszervi elégtelenség" szerepel a halál okaként. Egyelőre hiába érdeklődtünk az Operatív Törzsnél és a Nemzeti Népegészségügyi Központnál, ahogy általában, úgy most ebben a konkrét esetben sem kaptunk tőlük választ.

Müller Cecília sem kérdésünkre válaszolva közölte a koronainfón, hogy „természetesen ismerjük az esetet”. A ki tudja miért sajtótájékoztatónak hívott eseményen arról beszélt, hogy még folyamatban van [az elismerten ismert eset] beazonosítása, mert "nagyon törekszünk arra, hogy csakis valid, megfelelő adatokat közöljünk önökkel".

Az elhunyt tanár ügyében már nem csak lapunk, hanem a pedagógusok szakszervezete is érdeklődik, miután mély megrendüléssel értesültek kollégájuk haláláról. A történtek miatt követelik, hogy a krónikus beteg, vagyis veszélyeztetett tanárok otthonról dolgozhassanak, ha pedig egy iskolában felbukkan a vírus, azonnal rendeljenek el tanítás nélküli munkanapot, szükség esetén tantermen kívüli oktatást

Máshogy is trükköznek a halottakkal
Gulyás Gergely miniszter csavargatta úgy a halálozási statisztikát, hogy abból látszólag jól jöjjön ki az ország. Úgy vetette össze a magyar halálozási statisztikákat más országokéval, hogy összemosta a tavaszi, enyhe első hullám számait az őszi, sokkal durvább második hulláméval. Ha azonban a releváns, vagyis friss adatokat nézzük, már közel sem ilyen rózsás a helyzet.

Amerikai stockiskolásokkal illusztrálja álhírkampányát a kormány
Talán annyira nem is váratlan fordulat, hogy azokon a kormányzati propagandaplakátokon, amiken azt próbálják elhitetni az ennek ellenkezőjét saját magán tapasztaló közvéleménnyel, hogy a járvány nem is terjed az iskolákban, nem is magyar iskolások láthatók. A kampányban felhasznált fotó ingyenesen érhető el a Shuterstock stockfotóügynökség archívumában. És, mint az pár árulkodó részletből elég nyilvánvaló, nem is Magyarországon készült. Ezért lehet, hogy a kis nebulók a saját, görgős asztalaiknál ücsöröghetnek szigorúan maszkban, amely Magyarországon a tantermekben nem kötelező.

Nem maradnak el a misék
Erdő Péter, a magyar katolikus egyház vezetője szerint Magyarországon élő szokás a hitélet gyakorlása, ezért, bár tavasszal, amikor közel se volt ekkora a járvány, elmaradtak a misék, most, amikor tombol, nem fognak. Mondjuk ebben csak a kormány iránymutatását követik.

Covidos a kórházigazgató
Hírelevelünk lezárásának pillanatában erősítette meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház sajtófőnöke, hogy a kórház igazgatója, dr. Adorján Gusztáv is elkapta a koronavírust, és betegsége miatt kórházi ellátásra szorul.

Nem akarnak újra holtestekkel megpakolt konvojokat
Európában elsőként Olaszországban robbant be a koronavírusjárvány, és omlasztotta össze pillanatok alatt a leggazdagabb északi régió egészségügyi ellátórendszerét. Érthető, hogy most, a járvány második hullámának beindulásával rögtön szigorú intézkedéseket hoztak, például szinte mindenhol kötelezővé tették a járvány elleni védekezés leghatékonyabb módját, a maszkviselést.

Kína nyerésre áll
Az országban, ahonnan útjára indult a világjárvány, a hivatalos számok szerint mostanra gyakorlatilag legyőzték a járványt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a hivatalos számok nem hazudnak. Bede Márton cikke alapján most nem is nagyon engedhetnék meg maguknak a hazudozást, mert már így is mélyponton van a globális megítélésük, nem engedhetik meg maguknak az újabb arcvesztést.

Németországban elszabaduló járványtól tartanak
Egy nap alatt 4058 új fertőzöttet azonosítottak, április óta nem volt ilyen. A német közegészségügyi hatóság, a Robert Koch Intézet vezetője, Lothar Wieler ezért a járvány elszabadulásától, napi akár tízezret meghaladó új fertőzöttől tart. Annak ellenére, hogy az európai járványügy legutóbbi jelentése szerint a négy legjobban álló, a járványt kézben tartó európai ország egyike éppen Németország.

Az amerikai legfelső katonai vezetésben is tarol a vírus
Donald Trump és jónéhány közeli tanácsadója után a járvány már az amerikai hadvezetés központjában, a Pentagonban is szedi áldozatait. A Parti Őrség és a Tengerészgyalogság második embere már igazoltan beteg, az egységes vezérkar önkéntes karanténba vonult. Vagyis aktuálisan az amerikai kiberparancsnokság, az NSA, a hadsereg, a légierő, a haditengerészet és a Space Force parancsnoka is karanténban van.

TL;DR

Az elmúlt hetek tán legérdekesebb írása jelent meg a múlt héten az Atlanticban a koronavírusjárvány sajátosságairól. Zeynep Tufekci cikkében annak járt utána, hogy miért okozhatja egyes országokban tömegek megbetegedését és tízezrek halálát a járvány, miközben más, hasonló adottságú országok könnyen átvészelik az egészet. A kulcs egy változó, a k lehet. Mint írja, mostanra talán már mind hallottunk az ún. R0-ról, arról az arányszámról, amely a járván terjedési sebességét jelzi. Ez egy nagyon hasznos mutató az olyan járványoknál, melyek mintázatuk alapján determinisztikusak. Mint például az influenza. De míg az influenza egyenletesen szokott terjedni a népességben, a koronavírusnál már a járvány kezdetén feltűnő volt, hogy inkább gócpontokban, robbanásszerűen terjed, és hogy a fertőzöttek döntő többsége - 70-80 százaléka - egyáltalán nem fertőz meg senkit. Ezért is fontos változó a k, ami azt mutatja meg, hogy az R0 arányszám valójában milyen megoszlást takar.

Cikkéből arra is kitér, hogy a járvány terjedésének ilyen jellegéből fakadóan mennyiben kéne eltérően védekezni a koronavírus, mint az influenza ellen. Az egyik kulcs a kontaktkutatás irányának megváltoztatása. Mert míg most egy fertőzés igazolásakor azt kutatják, hogy az újonnan azonosított fertőzött a megfertőződése óta kikkel találkozhatott, valójában inkább azt kéne vizsgálni, hogy kitől kaphatta el. Mert az adatok alapján egy újonnan azonosított fertőzött jó eséllyel senkit se fertőzött meg, akitől elkapta, akár tucatjával is megfertőzhetett másokat. Így ha a fertőzés forrását sikerülne azonosítani, sokkal nagyobb esély lenne további fertőzöttek kiszűrésére.