Koronavírus-számok Magyarországon 12/6/2021
Elhunytak + 489 Σ 35 611
Kórházban - 23 Σ 7 440
Fertőzöttek + 22 699 Σ 1 157 568
Tesztek + 106 764 Σ 8 666 739
Oltottak + 13 942 Σ 6 159 926
A legújabb trendek

Lassan jön a vakcina, de még nem tudjuk, hogyan oltaná be a kormány a magyarokat

2020 december 17., csütörtök 4:04
  • Nyilvános oltási terv híján fogalmunk sincs, milyen rendszerben szervezné a kormány a koronavírus elleni oltási kampányt.
  • Annyit tudunk, hogy az egészségügyi dolgozókkal kezdik, de bizonytalan, kik, milyen sorrendben következnek utánuk.
  • Azt sem tudjuk, hol, kik, mikor, milyen sorrendben fogják végezni az oltást, ha tavasszal nagy mennyiségű vakcina érkezik az országba.
  • Németországban csarnokokat, repülőteret nyitottak meg erre a célra.

Most már tényleg karnyújtásra vagyunk a koronavírus elleni vakcinától, ami akkor is mérföldkő a világjárvány egy éves történetében, ha nem térhetünk vissza egyik napról a másikra a normális életbe.

A Honvédkórházban december 30-án kezdenék oltani a dolgozókat a Pfizer-BioNTech 95 százalékos hatékonyságú vakcinájával. A kórházi körlevélben még az szerepelt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség december 28-ig adhatja meg a forgalmazási engedélyt, de azóta kiderült, hogy akár 23-án, sőt 21-én is sor kerülhet rá. Így még nagyobb az esélye, hogy legalább néhány embert még az idén beoltsanak Magyarországon. A Moderna - amit az Egyesült Államokban már jóváhagytak - európai engelyezése szintén folyamatban van.

Kiket vesznek előre?

Ez az egyik legnehezebb kérdés a vakcinával kapcsolatban. Muszáj rangsorolni, hiszen nagy mennyiségű oltóanyag várhatóan csak tavasszal érkezik hozzánk a közös uniós csomagból. Sok más logisztikai probléma mellett erre is választ kellene adnia az oltási tervnek, amiről Orbán Viktor november végén azt mondta, hetekkel korábban elkészítették.

Ennek ellenére nem hozták nyilvánosságra, így a sorrenddel kapcsolatban is csak nyilatkozatokra támaszkodhatunk. Ha végignézzük ezeket, abban lehetünk biztosak, hogy az orvosok és ápolók vannak legelöl.

Orbán november 10-én azt mondta, a decemberben-januárban érkező oltóanyag arra lehet elég, hogy „az orvosokat, az ápolónőket, a kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudjuk oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeinket is”. November 27-én már nem említette a rendvédelmi dolgozókat: „Ugye, itt előre kell venni az egészségügyi dolgozókat, tehát a védekezésben résztvevőket, aztán a leginkább sérülékeny csoportokhoz tartozókat és így tovább.”

December 4-én is nagyjából ezt ismételte meg. „Az egészségügyi dolgozók fogják egyébként első helyen megkapni, mert ők küzdenek a többiek életéért. Utána pedig a súlyos állapotban lévőket fogjuk besorolni, és csak utána jön mindenki más, de még további sorrendeket is megállapítottunk.”

Fotó: JOEL SAGET/AFP

Az operatív törzs múlt szerdai tájkoztatójában már az egészségügyi mellett a szociális ellátás dolgozóit említették. Orbán Viktor hétfőn ismét csak az egészségügyi dolgozókat és a krónikus betegeket emelte ki a parlamentben.

Az oltásra már regisztrálni is lehet, bár nem világos, ez előfeltétele-e az oltásnak, és ha nem, mi a pontos funkciója. Sem az operatív törzs, sem a kormány nem válaszolt erre a kérdésre. Sokáig egyedül az tűnt biztosnak, hogy a regisztráció nem függ össze az oltások sorrendjével (ezt mondta Orbán Viktor is), míg Rogán Antal nem állította egyszer csak az ellenkezőjét:

„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. Attól még nem kötelező. Ha jelentkezik, meg fogják keresni, amikor itt az oltás, beosztják a megfelelő helyre, és legfeljebb akkor még úgy dönt, hogy mégsem adatja be magának. Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban.”

Frissítés (10:03): Szerda délután Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kérdésünkre azt mondta, nem kötelező regisztrálni az oltáshoz.

Sötétben tapogatózunk

Akárhogy is, logikus, hogy azok az egészségügyi dolgozók élvezzenek elsőbbséget, akik nap mint nap találkoznak koronavírusos betegekkel. A többi viszont részben felfogásbeli kérdés, ahogy a Yale Egyetem szakértője is összefoglalta az Atlantic cikkében.

Vegyünk előre olyan létfontosságú szakmákat, amikben elkerülhetetlen a közvetlen kontakt, tehát a fertőzésveszély is nagyobb? Az amerikai járványügyi központ, a CDC szerint ezt kellene tenni. Javaslatukban az idősotthonok lakói és a frontvonalban levő egészségügyi dolgozók állnak az első helyen, őket követik az oktatásban, az élelmiszeriparban, a közműszektorban, a közlekedésben és a rendfenntartásban dolgozók. Nem biztos, hogy Amerikában mindenhol eszerint fogják megszervezni az oltást, az államok maguk dönthetnek. De ahol követik a CDC ajánlását, ott a 65 éven felüliek és a súlyos betegek csak harmadikként következnek a sorban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen fordítva javasolja: az idős, beteg emberek után jöjjenek csak a tanárok, és még később a sofőrök vagy a rendőrök. A CDC sorrendje a fertőzés terjedésének visszaszorítását, míg a WHO-é a halálozás lassítását célozza elsősorban.

Orbán Viktor és az operatív törzs nyilatkozatai közelebb állnak a WHO iránymutatásához. Ha az egészségügyi dolgozókat és a súlyos állapotban levőket vették első helyre - ahogy Orbán mondta -, még mindig nem tudjuk, kikből állnak ezek a csoportok. Csak a covid-osztályok orvosaiból és ápolóiból? Vagy ide tartoznak a szakrendelők és a háziorvosi rendelők dolgozói is? Mi számít súlyos állapotnak? Tartozik hozzá életkori határ?

Ezek fontos kérdések, amikről az elmúlt hónapokban akár érdekes vita is folyhatott volna a nyilvánosságban. Erre nem került sor, és nemhogy az operatív törzs szempontjait, egyelőre a végső sorrendet sem ismerjük egészen pontosan.

Németországban sem született még végleges döntés, ettől függetlenül nyilvános a védőoltásokkal foglalkozó állandó bizottság javaslata. A 80 évnél idősebbeket, az idősotthonok lakóit és dolgozóit, illetve a covidosokat ellátó egészségügyi dolgozókat vennék előre (azaz például a háziorvosokat nem), ezután vonnák be fokozatosan a fiatalabb korosztályokat. Bár ez egyelőre javaslat, az egészségügyi hatóság a honlapján magyarázza, miért ez a prioritás. Közben bonyolítja a helyzetet, hogy nincsenek végleges adataink arról, milyen hatást fejtenek ki a még tesztelés alatt álló vakcinák a különböző korosztályokban.

Hol? Hogyan? Kik?

A kórházak és idősotthonok dolgozói valószínűleg megkaphatják az oltást a munkahelyükön. A Pfizer/BioNTech vakcináját mínusz 70 fokon kell szállítani, ezért később rengeteg szárazjégre lesz szükség, amit Répcelakon gyárthatnak.

A Honvéd kórház dolgozóinak írott körlevél szerint kiolvasztás után egy tálcából 795 főt lehet beoltani. Azért várják már most a jelentkezéseket, hogy tervezhető legyen az oltás, és ne pazaroljanak a kiolvasztott, aztán nem beadott vakcinákkal.

Logisztikailag ez még mindig semmi ahhoz képest, amit a tömeges oltás jelent majd. Az operatív törzs szerint 17,5 millió adag vakcinát kötöttek le eddig különböző gyártóknál. Gulyás Gergely miniszter novemberben azt mondta, Magyarország 4 millió 439 ezer adagot vásárolhat a Pfizer/BioNTechtől, 3 millió 270 ezret az oxfordi vakcinából, és 4 millió 370 ezret a Johnson & Johnsontól. Ez 12,8 millió adag, ehhez jöhet hozzá az orosz, a kínai és az izraeli vakcina, amiről szintén tárgyalt a kormány, de nem tudni, melyikből mennyit kötött le, ha egyáltalán.

A következő hónapokban még bőven változhat a magyarok oltási hajlandósága, de az eddigi közvéleménykutatások alapján aligha lesz szükség a teljes, eddig lekötött mennyiségre.

Oltási terv híján azt sem tudjuk, hogy ha ez a sok vakcina megérkezik Magyarországra, akkor kik, hol, milyen körülmények közt, milyen sorrendben fogják beoltani a jelentkezőket. Annyit tudunk, hogy

13 ezer helyszínt jelöltek ki,ezt Orbán Viktor mondta novemberben. De nem tudjuk, hogy ezek orvosi rendelők vagy vírusbiztossá alakított piaccsarnokok lesznek, esetleg mindkettő.

2009-ben 2,3 millió embert oltottak be H1N1-vírus ellen, nagyrészt háziorvosi rendelőkben. „Csináltunk oltópontokat is, politikai nyomásra, többnyire az ÁNTSZ különböző irodáiban, teljesen feleslegesen. Maximum százezer embert oltottak be ezeken a helyszíneken” - mondta Falus Ferenc akkori tisztifőorvos.

Szerinte az lenne a legjobb, ha most is egészségügyi intézményekben oltanának, elsősorban háziorvosok és a mellettük dolgozó ápolók. Orvosra azért is szükség van, hogy oltás előtt röviden megvizsgálja az embert, elmondja a lehetséges mellékhatásokat, felmérje, előfordulhat-e allergiás reakció.

A Pfizer/BioNTech vakcinájánál például fáradtság (63 százalékban), fejfájás (55 százalékban), hidegrázás (32 százalékban) és láz (14 százalékban) fordulhat elő mellékhatásként. A fiatalabbak nagyobb eséllyel produkálnak ilyen tüneteket, éppen azért, mert erősebb az immunrendszerük. A britek pedig súlyos allergiásoknak nem ajánlják ezt a védőoltást.

A regisztrációs honlap adatkezelési tájékoztatójából annyi derül ki, hogy a jelentkezők adatai a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kerülnek, ahol összevetik a saját nyilvántartásaikkal, majd továbbítják a háziorvosnak „a koronavírus elleni védőoltás beadhatóságának megállapítása érdekében”.

Egy leendő hannoveri oltóközpont Fotó: Ole Spata/dpa Picture-Alliance via AFP

Németországban eddig 406 oltóközpontot jelöltek ki a Zeit gyűjtése szerint. Ezeket igyekeznek úgy kialakítani, hogy rövid idő alatt sok embert tudjanak beoltani, köztük van például a berlini Tempelhof repülőtér és egy hamburgi kongresszusi központ is.

A központokat úgy építik ki, hogy a beoltott emberek még fél órát a helyszínen maradhassanak, ha esetleg valamilyen mellékhatás miatt el kell látni őket. A tervek szerint az emberek előzetes időpontegyeztetés után mehetnek majd oltásra, elkerülve a sorbanállást és a tömörülést.